Az űrkutatási együttműködések kinőtték a nemzeti szintet

2018. december 20. 18:00 - Parallaxis Podcast

A magyar űrstratégiáról szól az első Parallaxis Light podcast

Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lett Magyarországnak, és se szeri, se száma a cinikus kommenteknek ez ügyben. Pedig sok országban van olyasforma, vagy komolyabb űrkutatási képviselete, és korábban Magyarországnak is volt hasonló. De mekkora űripar van most hazánkban? Mi lenne számunkra a legmegfelelőbb űrstratégia? És hogy szükség van-e újabb magyar űrhajósra, kiderül a Parallaxis Light első adásából, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.

light_cover.jpg

Magyar űrstratégia. Bármit is jelentsen ez, valószínűleg szükségünk van rá. A Magyar Űrkutatási Iroda például egykor nagyon közel állt ahhoz, amit egy űrügynökség tevékenykedik. De nálunk eddig nem volt olyan, mint például a Nasa, vagy az olasz, francia, német, holland, vagy cseh állami finanszírozású űrügynökségek. Ráadásul utóbbiak fölött amolyan ernyőszervezetként ott az Európai Űrügynökség, aminek már Magyarország is tagja. De nemzeti szinten is szükség van az űrtevékenységgel kapcsolatos tudományos és ipari tevékenység összehangolására, még akkor is, ha az űrkutatási együttműködések kinőtték a nemzeti szintet. Egyben többek között abban is lenne a szerepe, hogy a visszapályázási rendszerbe minél több hazai céget vonjon be.

A magyar űrkutatóknak hagyományosan nagyon jó együttműködéseik vannak az oroszokkal – az Interkozmosz időkre visszanyúlóan –, és természetesen ott van az amerikai kapcsolat is. Például az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetnek kiterjedt nemzetközi együttműködése van a NASA exobolygó kutató műholdjai kapcsán, de Farkas Bertalan repülésére is fejlesztettünk olyan sugárzásmérő berendezést, ami olyan sikeres lett, hogy a továbbfejlesztett változata szinte mindenen ott volt, amin ember repült az űrben. Most is ott van a Nemzetközi űrállomáson, az amerikai, az orosz és az európai modulban is. Most is van néhány cég, amik űrkutatással kapcsolatos fejlesztéseket végeznek, és rengeteg elektrotechnikai fejlesztés történik Magyarországon.

A NASA Rosetta nevű űrszondáján, aminek Philae nevű leszállóegysége 2014-ben landolt is a Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökösön, magyar fedélzeti számítógép működött. Vagy például a Masat nevű kis kockaszondát a Műszaki Egyetem fejlesztette ki, és egy műholdfejlesztő cég nőtte ki magát belőle. Az egyetem egyfajta korai inkubátora volt a startupnak.

Szóval fontos miképp hasznosulnak az űrkutatási befektetések, túl a gazdasági hasznon. Maximalizálja a közvetlen társadalmi hasznot, és az innovatív elemeket, amiknek aztán hosszútávon lesz gyakorlati haszna. Az egy nemzetstratégiai elem például, hogy egy ország tud-e fejleszteni például műholdakat. Ez nyilvánvalóan egy olyan képesség, amivel jó dolog rendelkezni, de nem hoz feltétlenül önmagában közvetlen gyakorlati hasznot.

Ez olyan terület, amik bizonyos szempontból kockázatos befektetés, másrészt viszont nagy haszonnal kecsegtet, de ez jellemzően hosszútávon térül meg. A jellegéből fakadóan pedig a magánszektor erősödése mellett mégiscsak állami kézbe való bizonyos szempontból, hiszen a magáncégek nem feltétlenül tudnak ilyen hosszútávon megtérülő és kockázatos befektetéseket bevállalni. Innováció és alapkutatás, amiről itt tekintélyes részben szó van.

A közönség érdeklődését a legjobban viszont talán a magyar űrhajós kérdése izgatja. Eddig ketten jártak az űrben, Farkas Bertalan és Charles Simonyi. Utóbbi kétszer, ráadásul kitűnő magyar nyelvű űrtevékenységet folytatott. De kérdés az, hogy egy újabb utazásnak mekkora értéke lenne a magyar űrkutatásra nézve. Valószínűleg csekély, hiszen ehhez olyan hazai kutatásokra lenen szükség, amiket például a Nemzetközi Űrállomásra kilőtt honfitárunknak az űrben kéne tovább végeznie. De akadálya nincs. Egyébként mióta beléptünk az ESÁ-ba, bárki jelentkezhet az Európai Űrügynökség űrhajós válogatására, aki például megfelelő képzettséggel rendelkezik.

A témát természetesen tovább boncolgattuk a műsorban Vincze Miklós, fizikus, az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársának közreműködésével.

Ide kattintva találod a Parallaxis Light első adásának műsoroldalát, ahol többféle formában érheted el, vagy töltheted le adásainkat.

Facebook oldalunkat itt találod, és ha tetszik amit csinálunk, arra kérünk támogass minket, illetve gyere el a január 13-án, vasárnap Budapesten szervezett sci-fi tematikus napunkra, ahol a Parallaxis kerekasztal körül beszélgetünk a top öt természeti törvényről, amit a sci-fik megcáfolnak. A belépés ingyenes!

emTV.hu

donate_680x50.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr7414502314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.