Voyager: A végtelenbe és tovább!

2019. január 03. 18:00 - Parallaxis Podcast

A Voyager űrszondák csillagközi utazásáról szól a második Parallaxis Light

A NASA 1977-ben indított Voyager 2 űrszondája novemberben kilépett a helioszférából – a Nap által létrehozott részecskék és mágneses mezők védőbuborékjából. Akkora távolság ez, hogy a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet. A Voyager űrszondák utazásáról szól a Parallaxis Light második adása, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.

light_cover.jpg

A Voyager 2 most valamivel több, mint tizennyolcmilliárd kilométerre van a Földről. A misszióban dolgozók továbbra is képesek kommunikálni a Voyager 2-vel, amikor utazásuk új szakaszába lépnek, de a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet.

Összehasonlítva a különböző eszközökkel az űrhajó fedélzetén lévő adatokat, a kutatók meghatározták, hogy november 5-én a szonda átrepült a helioszféra külső határán. Ez határ a heliopauza, ahol a keskeny, forró szoláris szél találkozik a hideg, sűrű csillagközi közeggel. Testvére, a Voyager 1 2012-ben haladt át rajta. A Voyager 2 olyan eszközöket hordoz, amely elsősorban a csillagközi űr jellegének megfigyelését biztosítja.

A Voyager 2-nek a helioszférából való kilépésének legérdekesebb bizonyítéka a Plasma Science Experiment (plazma tudományos kísérlet, PLS) nevű műszer, amely a Voyager 1-en 1980-ban abbahagyta a munkát, jóval azelőtt, hogy a szonda átjutott volna a heliopauzán.

voy1_2.jpg

Egészen a közelmúltig a Voyager 2 környezete túlnyomórészt a Naptól áramló plazmával volt kitöltve. Ez a kiáramlás egy buborékot hoz létre, a helioszférát. A PLS a plazma elektromos áramát használja fel a napsugár sebességének, sűrűségének, hőmérsékletének, nyomásának és folyásának érzékelésére. A PLS a Voyager 2 fedélzetén a a napsugaras részecskék sebességének jelentős csökkenését mérte november 5-én. Ettől a naptól kezdve a műszer nem észlelt semmilyen, a Napból származó áramlást a Voyager 2 körül, ami a misszió kutatói számára biztos jele, hogy a szonda elhagyta a helioszférát.

A plazmaadatokon kívül a Voyager tudományos csapat tagjai három további fedélzeti eszköz – a kozmikus sugárzási alrendszer, az alacsony energiájú részecske eszköz és a magnetométer – méréseiben is bizonyítékot fedeztek fel, ami összhangban van azzal a következtetéssel, hogy a Voyager 2 átkelt a heliopauzán. A Voyager csapattagjai örömmel folytatják az ezen egyéb fedélzeti eszközök adatainak tanulmányozását, hogy világosabb képet kapjanak arról a környezetről, amelyen keresztül a Voyager 2 utazik.

Ide kattintva találod a Parallaxis Light második adásának műsoroldalát, ahol többféle formában érheted el, vagy töltheted le adásainkat.

Facebook oldalunkat itt találod, és ha tetszik amit csinálunk, arra kérünk támogass minket, illetve gyere el a január 13-án, vasárnap Budapesten szervezett sci-fi tematikus napunkra, ahol a Parallaxis kerekasztal körül beszélgetünk a top öt természeti törvényről, amit a sci-fik megcáfolnak. A belépés ingyenes!

emTV.hu

donate_680x50.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr5014519748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.