Létrával a Holdra!

2019. november 17. 19:03 - vinczemiki

Óvodás szülőként az ember olyan kérdések megválaszolására kényszerül, amelyeken amúgy eszébe sem jutna gondolkodni. Nálunk az elmúlt két hétben éppen Tony Wolf Mesél az erdő című klasszikus könyvsorozata a menő, ami még a 90-es években jelent meg először magyarul, és én is nagyon szerettem annak idején a köteteket, vagyis szerencsére megvoltak itthon és már a második generációt szórakoztatják. Ezekben mindenféle állatok, törpék, óriások, tündérek és hasonlók akcióznak az erdőben.

Na mármost az egyik ilyen történetben valami jótündér elhatározza, hogy mindenkinek teljesíti egy kívánságát, mire az egyik erdőlakó mer nagyot gondolni, és előáll azzal a remek ötlettel, hogy generáljon a tündér egy létrát, amin felmászhatnak egészen a Holdra. Csiribú-csiribá, ott is terem a létra, bár a lényecskék útközben elfáradnak és inkább visszamásznak, így nem jutnak el a Holdig.

Ezen a ponton a hároméves gyermek természetesen megkérdezte, hogy "ilyen létrát lehet építeni igaziból"? Hát, mondom, egyrészt az egy szerencsés helyzet, hogy a Hold nagyjából mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé - vagyis ún. kötött keringést folytat - de ez fordítva nem igaz: a Föld egy nap alatt körbefordul, a Hold viszont egy hónap alatt tesz meg egy kört, szóval gyorsan eldőlne a létra, ez így annyira nem fog működni. A terv sikeréhez az kellene, hogy a Hold a geostacionárius pályán keringjen, vagyis ugyanannyi idő alatt kerülje meg a Földet (pontosabban a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontját), mint amennyi idő alatt a Föld megfordul a tengelye körül. Ekkor a Hold folyamatosan, teszem azt Uganda, vagy egy tetszőleges Egyenlítői ország fölött parkolhatna az égen, s már "csak" a világ összes fáját kéne feldolgoznunk, hogy elkészüljön a gigantikus űrmászóka.

Persze, ha kitartóak vagyunk, ez a helyzet egyszer elő fog fordulni talán, mondom a láthatóan csalódott ovisnak: a Hold folyamatosan, évente kb. 3.8 cm-nyit távolodik a Földtől (ezt nagyon jól lehet mérni az Apollo- és Lunohod-programokban a Holdon hagyott lézertükrök segítségével), miközben a Föld forgása lassul. Az történik ugyanis, hogy a Hold keringése által keltett árapály mozgatja a tengereket, sőt a földkérget is: néhányszor tíz centimétert torzulgat naponta ide-oda a szárazföldi részek alakja is a Hold gravitációs hatása miatt. S mindeközben a belső súrlódás és a tengeri belső hullámok keltése fékezi bolygónk forgását (száz év múlva kemény 2 milliszekundummal hosszabb napjaink lesznek), ami aztán visszahat a Hold keringésére is. Szóval, ha minden így folytatódik, akkor elvileg eljutunk oda röpke 40 milliárd év múlva, hogy a Hold egy nap alatt kerüli meg a Földet. De az a nap olyan hosszú lesz, mint 45 mai nap, a Hold meg a mai távolságánál 2.3-szor messzebb lesz, vagyis még sokkal hosszabb létrát kellene ácsolni a tündéreknek. (Más kérdés, hogy 40 milliárd év múlva az egész Naprendszer, sőt a ma ismert univerzum nagyobb struktúrái sem lesznek sehol, de kicsire nem adunk.)

Aki viszont türelmetlen és mindenképp létrán akar holdra mászni - így, kisbetűvel - annak "csak" a Plutóig kell elutaznia, jut eszembe mentő ötletként. A Pluto legnagyobb holdja, az 1978-ban felfedezett, 606 km átmérőjű Charon ugyanis éppen ilyen "tidal locked" módon kering a törpebolygó körül. Pályája egy 20 000 km sugarú, csaknem tökéletes kör, melynek centruma a rendszer tömegközéppontja, ami egyébként a Föld-Hold rendszerrel ellentétben Plutón kívül helyezkedik el, ahogy az alábbi animáció mutatja (a szem ilyenkor összezavarodhat, ezért tartsuk észben, hogy itt a kötött keringést "alulról" nézzük).

Vagyis egyszer, talán valakik majd építhetnek, ha nem is létrát (bár ebben is kínálkozik némi extrémsport-lehetőség), de mondjuk egy "Pluto-Charon űrliftet". Az ötleten felbuzdulva gyorsan meg is festettem a dolgot egy épp kéznél lévő vászonra. Íme tehát egy kis halszemoptikás vízió arról, hogy hogyan épülhet majd meg ez a furcsa konstrukció.

Hogy mi ebből a tanulság? Meséket olvasni jó dolog! :)

emTV.hu
címlapkép: Illusztráció a Mesél az erdő c. sorozat 4. kötetéből (rajzolta: Tony Wolf)
animált gif: A Pluto-Charon "kettős bolygó" kötött tánca (Forrás: wikipedia)
utolsó kép: A Pluto-Charon lift építése (V.M. festménye)

tudomany_es_fantasztikum.jpg

komment
Címkék: Csillagászat

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr9715310292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.