Idén hetvenöt éve, hogy Gábor Dénes 1947-ben feltalálta a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el, legújabb műsorunkban pedig az ő munkásságáról is beszélgettünk, a háromdimenziós matricákon és dísztárgyakon át a Star Trek Voyager holodokiján keresztül pedig eljutottunk a világmindenség peremére, feltéve a kérdést: vajon hologram-e az univerzumunk? De mi is az a holográfia? Hogyan készít az ember hologramot? A kérdések szakszerű körüljáráshához velünk volt Magdi, aki sok egyéb mellett profi hologramtervező és persze Miklós is, aki ugyan fizikus, de a hallgatóság iránti humánus érzelmei miatt nem tartott nagyon részletes kiselőadást a visszavert és közvetlen monokromatikus fényhullámok interferenciájának fázisviszonyairól.
Amit tudunk: a holográfia olyan eljárás, amelynek során háromdimenziós információt tárolunk egy kétdimenziós felületen. Ez persze önmagában nem egy akkora truváj: térbeli objektumokat leíró adatokat közölhet egy papírra írt számoszlop, egyenlet, vagy épp egy színes domborzati térkép is. A döbbenetes rész abban rejlik, hogy a hologram felületére rávilágítva a felület finom karcolatain megtörő fény ugyanúgy fog szóródni, mintha egy valódi háromdimenziós tárgyról verődne vissza. S akkor még nem is szóltunk arról a szinte "misztikus" szuperképességről, hogy a hologram egy kisebb darabja is hordozhatja a teljes képi információt (amit persze nem feltétlenül olyan egyszerű kinyerni és láthatóvá tenni).
Magditól elképesztő műhelytitkokat tudhattunk meg a hologramok rejtett biztonsági funkcióiról, amelyek alighanem egy életre elveszik a kedvünket attól, hogy megpróbálkozzunk a zárjegyhamisítással. S persze megpróbáltuk megideologizálni, hogy a Star Trek holofedélzete, sőt holodokija mennyire tekinthető a holográfia klasszikus Gábor Dénes-féle értelmében vett leképezésnek, bár sajnos ezügyben nem szolgálhatunk sok bíztatóval. Viszont nem reménytelen, sőt máris létező technológia a valódi képként megjelenő 3D-s csodatévé, amihez semmiféle spéci szemüveg nem kell. Természetesen erről is szót ejtettünk.
Végül nekiugrottunk a nagy kérdésnek: lehet-e hogy az egész Univerzum egy nagy hologram? Egyáltalán mit is akar állítani az erről szóló egzotikus (de nem tudománytalan) fizikai elmélet? Tárol-e háromdimenziós információt egy feketelyuk eseményhorizontjának kétdimenziós (és persze töksötét) felszíne? Ilyen meredek témákig is elmerészkedtünk holo-adásunkban. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // fotók: Pixabay, Markus Gann /Shutterstock
