Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét, az északi patkánykengurut, amelynek mára mindössze két populációja maradt a vadonban – figyelmeztetnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) ausztráliai részlegének munkatársai.

Mintegy négyszáznyolcvanötmillió kilométernyi út megtétele után november 26-án 20:54-kor sikeresen landolt a NASA InSight nevű űrszondája a vörös bolygón. A robotgeológus működéséről és kutatásáról, illetve az emberi részvétellel történő Mars-utazásról beszélgetünk a Parallaxis Podcast legújabb epizódjában Vincze Miklós, fizikus társaságában, aki azt is elárulja, melyek voltak a legelbénázottabb landolási kísérletek a vörös bolygón.

Történelmi feladat betekinteni a Mars felszíne alá, hogy megtudjuk, vajon mennyire halott a vörös bolygó. Erre vállalkozik az igen érzékeny szeizmométerrel is felszerelt InSight robotgeológus űrszonda, ami az eddigi legmélyebb fúrással kísérli megmérni a Mars belső hőjét. De vajon mit adhat nekünk, az emberiségnek ez a kutatás? Mit tudhatunk meg az adatokból?

Az is fontos kérdés, hogy mikor lesz az első emberek részvételével történő Mars-utazás. A SpaceX és a NASA vezetője nem ért egyet. De mire van pontosan szükség mindehhez? Az emberiség első küldöttei számára vajon csak egyirányú út lesz? És mi a végső végső cél? A Mars terraformálása?

A műsorból kiderül az is, hogy Matt Damont miért nem fújná el a szél a Mentőexpedíció című filmben, de vajon helyesen ábrázolják a sci-fikben például a marsonauták mozgását?

Az űrutazásnak hosszútávú élettani hatásai vannak, amik talán a Holdat is megjárt űrhajósok halálozási arányában is megmutatkozik. De milyen lehet a súlytalanság? Miklós megosztja tapasztalatait, és a legbénább leszállási kísérleteket is a vörös bolygóra.

Ide kattintva a Parallaxis Podcast aktuális epizódoldalára jutsz, ahol különböző formátumban érheted el vagy töltheted le a műsort!

emTV.hu

Mesterséges rádiójelek után is kutattak a tudósok, amikor az Oumuamuát, a Naprendszer egy éve felbukkant első csillagközi bevándorlóját vizsgálták. Az Oumuamua 2017-es felfedezése óta próbálják magyarázni különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét.

Megérkezett hétfőn a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről, és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét. A tervek szerint 2020-ban mintákat is gyűjt a kisbolygóról.

Összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással hétfőn a Szojuz MSZ-11 orosz űrhajó, fedélzetén az orosz Oleg Kononyenko, az amerikai Anne McClain és a kanadai David Saint-Jacques űrhajóssal. A legénység a tervek szerint százkilencvennégy napig tartózkodik majd a világűrben és negyvennyolc tudományos kísérletet fog végrehajtani.

Enyhén lejtős, mintegy négy fokos hajlásszögű területen, egy sekély porral és homokkal teli kráterben landolt hétfőn a Mars felszínén az Insight robotgeológus űrszonda – közölte pénteken honlapján az amerikai űrkutatási hivatal. A landolás helyét, az Elízium-síkságot huszonkét helyszínből választották ki, a helyszín egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.

Bocsánatkérésre utasítani egy gyereket, mielőtt valóban megbánná, amit tett, többet árthat, mint használ – derült ki a Michigani Egyetem kutatóinak tanulmányából. A Merrill-Palmer Quarterly című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány szerint színlelt bocsánatkéréskor épp a gesztus lényege – a megbánás kifejezése és a kapcsolat helyreállítására tett erőfeszítés – veszik el, ezért a gyerekek számára ilyenkor még ellenszenvesebbé válhat a bocsánatkérő személy.

A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, valamint klímavédelmi intézkedések bevezetését sürgeti a globális élemiszerproblémák megoldására a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) – tájékoztatta az MTA csütörtökön az MTI-t.

Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.

A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban.

Kedden reggel új adással jelentkezett a Tilos rádió tudományos műsora, a Sokolébresztő. Miles és Vincze Miklós, a Parallaxis podcast állandó fizikusa és műsorvezetője Pál András asztrofizikus társaságában a NASA InSight nevű, a napokban a Marsra érkezett robotgeológus űrszondájáról, annak útjáról, az irányítóközpont szerepéről, valamint sok egyéb mellett a félresikerült landolásokról is szó esett. Mutatjuk hol tudod visszahallgatni a kedd reggeli adást!

Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága érkezett Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél.

Mintegy négyszáznyolcvanötmillió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20:54-kor – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.

Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze tizenkét nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele tizenegy nap alatt fog leesni.