Ha összemosunk egy pszichedelikus álomot és egy tudományos-fantasztikus könyvet, és mindezt egy bizarr, de zseniális rendező kezeibe adjuk, az eredmény a nyolcvanas évek legmegosztóbb, de egyik legemlékezetesebb filmje lesz. Egy olyan utazás, ami olyan rejtélyes, hogy még fűszerrel sem tudnánk megfejteni... A David Lynch által rendezett, 1984-ben bemutatott Dűne-feldolgozás a White Sam aktuális adásának témája.

Az ember ősidőktől fogva késztetést érez az alkotásra. Ma úgy tartjuk, őseinket spirituális célok vezérelték önkifejezésük során. Az elmúlt évezredeken át egészen napjainkig a forma és tartalom ugyan folyamatos változáson esett át, de a motiváció vajon változott? Miért és milyen formában alkotunk ma? Mi lehet az alkotás funkciója? Hiszen ma már nem csak az ember alkot, hanem a gép is. Mi lehet a távoli jövő, ha a mesterséges intelligencia térnyerése egyre több művészeti formát érint?

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig igencsak időszerű: maga az Idő. Hogyan alakult ki a tudomány időfogalma, s milyen praktikus problémákkal szembesültek ennek során a tudósok a szökőévek bevezetésétől a relativitáselmélet paradoxonjaiig? S végül: mi ad irányt az időnek? Ilyen kérdésekre keressük a választ.

Egy film a technológiai óriások hatalmáról és az online identitásunk veszélyeiről. Egy film, amely olyan világot mutat be, ahol a lájk és a követés fontosabb, mint az emberi kapcsolatok minősége. A film, ami borzasztóan rossz, de mi megnéztük, hogy nektek már ne kelljen. Egy film arról, hogy a szociális hálózatoknak követői vannak, de az igazi barátoknak csak egy lájkjuk. A Médiazabálók legújabb részében A kör (2017) című filmet beszéltük ki.

Frank Herbert Dűne című regénye egy páratlan utazás a politika, vallás és a túlélés rejtélyes sivatagján át. Ahol a homok és a titok összefonódnak, egy lenyűgöző háborúszíntéren. Intrika, fordulatok és mély gondolatok találkozása ebben a kalandban, ami egyben az emberi lélek legmélyebb bugyraiba is elkalauzol minket.

Mai tudományos szempontból vizsgált filmünkben tehát a távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell. Ellenséges bolygók, fantasztikus tájak, különös lények ésaz Atreidesek és a Harkonnenek viszályáé. És egy szerelemé, amelyet egész hadseregek sem tehetnek semmissé. Ezúttal egy hosszú időn keresztül mellőzött világról fogunk beszélgetni, amelyet egy modern feldolgozásnak hála kezdenek jobban megismerni és megszeretni az emberek. Ez a Dűne világa, amely megértéséhez nem elég belemártanunk a lábunk a homokba. 

A fiatal és tehetséges zongoristanő, Jenifer Welles egy nap megfenyegeti a szeretőjét, Alex Benedictet, a híres karmestert. A lány azzal tartja rettegésben a férfit, hogy nyilvánosságra hozza kapcsolatukat. Mivel Alex erőskezű anyósa a szimfonikus zenekar igazgatóságának elnöke, a karmester nem meri megkockáztatni, hogy kitörjön a botrány, inkább elhallgattatja Jenifert... A Csak még egy kérdés témája a Columbo című filmsorozat soron következő része, a Fekete etűd (1972) című epizód.

Ádám Moszkvában küzd az atomfegyverek ellen, Laci pedig Esztergomban a Győr nevű hajón leskelődik Alma és Desiré után. Indokalatlan tudosítók lepik el a várost, Lenke és Taki pedig mindenre jó varázsitalt kap. A rádiót becsukják, a telefon megnyílik, Julcsi Kozma Jocóval beszél és szörprájz, Juli egy nyugodt estét akar, de nincs idő az operára! Mindenki Mágenéknél, Ádám postahivatalt csinál a lakásból. A harmadik résszel folytatódik műsorunk a Gazdagréti lakótelepről.

Vendégünk Bérczi Szaniszló, az ELTE Anyagfizika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzetkutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.

Napjainkban mélyebb kapcsolatot ápolunk az okostelefonunkkal, mint egykor édesanyánkkal vagy a kedvesünkkel: appok követik az életünket, és immár a halálunkat is. Mert mi történik akkor, ha egy applikáció azt is meg tudja mondani, mikor fogunk meghalni? A Screamcast első részében a Halálod appja (2019) című mozit beszéltük ki.

Vajon lehet-e egy negyven-ötven éven át tanítónőként dolgozó emberből szuper katonát, gyilkoló gépet csinálni? Képes-e az emberiség nem agresszív fertőzésként meghódítani a világűrt vagy mindig is az ösztöneink rabjai maradunk. Izgalmas katonai sci-fi fontos filozófiai kérdésekkel SzubZsáner legújabb részében.

Tudományos szempontból vizsgált filmünk történetében fontos szerepet játszik a barátság és a kreativitás, miközben fiatal főszereplőink igyekeznek megfejteni az idegen teremtmény rejtélyét és túlélni a városukban zajló különös eseményeket. A Super 8 (2011) egy látványos, ám igencsak túltolt lens flare orgia, amelyben egy gyerekekből álló filmes csapat tanúja lesz egy vonatbalesetnek, melyben kiszabadul E.T. horror-változata, aki egyaránt felforgatja a kisváros és főszereplőink életét.

Új évaddal folytatódik a National Geographic Légikatasztrófák című sorozata. Az epizódok a légiközlekedés hírhedt tragédiáinak hátterében meghúzódó rejtélyeket mutatják be. A hatrészes évad premierje február 19-én este 22 órakor látható a National Geographic csatornán.