2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum

Tízmilliárd éves csillagcsoportról küldött képeket a James Webb

A kutatók eddiginél jobb betekintést kaphatnak az univerzum életének korai szakaszába

2023. január 13. - emTV.hu

Több mint tízmilliárd éves csillagcsoportról küldött képeket a James Webb űrteleszkóp, ezzel a kutatók minden eddiginél jobb betekintést kaphatnak az univerzum életének korai szakaszába – számolt be róla a The Guardian online kiadásának tudományos rovata, amit az MTI szemlézett.

jwst_kmf.jpg

A James Webb képein a Földtől több mint 200 ezer fényévnyire, a Kis Magellán-felhő nevű törpegalaxisban lévő NGC 346 jelű csillagklaszter látható, amely azért különösen érdekes, mert a korai univerzumra hasonlít, arra a szakaszra, amikor a csillagok kialakulása a csúcsponton volt.

A kutatók azt remélik, a csillagrégió tanulmányozása újabb válaszokat adhat arra, hogyan alakultak ki az első csillagok a "kozmikus délben", csupán két- vagy hárommilliárd évvel az ősrobbanás után.

A képeket ismertető tanulmány vezető szerzője Olivia Jones, a brit csillagászati technológiai intézet Webb-ösztöndíjasa elmondta, ez az első alkalom, hogy egy másik galaxison belül a kis és nagy tömegű csillagok kialakulásának teljes folyamatát nyomon követhetik.

A vizsgált csillagcsoportban előcsillagok, vagyis protocsillagok vannak, melyek az űrben lévő gázból és porból álló felhők, a csillagok elődei. Ahogy a gáz és por összegyűlik, az a környező molekulafelhőből származó szalagokra hasonlít. Az anyag koronggá alakul, ami központi protocsillagot táplálja. Korábban már kimutatták a gázt a protocsillagok körül, a James Webb segítségével a port is detektálták.

A 2021 karácsonyán felbocsátott James Webb a legnagyobb teleszkóp az űrben, olyan objektumokat lehet vele vizsgálni, amelyek túl régiek, túl távoliak vagy túl halványak a Hubble űrteleszkópnak. A James Webb 2022 júliusban több milliárd éves, távoli galaxisok nagy felbontású képeit készítette el, de felvételein megmutatta a Jupiter óriásbolygó időjárási viszonyait, holdjait, magassági szintjeit, felhőtakaróját és sarki fényeit is.

A kutatócsoport egyik tagja, Guido de Marchi, az Európai Űrügynökség munkatársa elmondta: lehetséges, hogy nemcsak a csillagok, hanem a bolygók építőköveit is látják.

"Mivel a Kis Magellán-felhőben a csillagszületés csúcspontján a galaxisokhoz hasonlóak voltak a viszonyok, elképzelhető, hogy a Föld-típusú, azaz kőzetbolygók korábban jöhettek létre az univerzumban, mint gondoltuk volna"

– magyarázta.

emTV.hu // MTI // címlapkép: ESA

csik_patreon.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr9818024816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása