A legújabb, országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is ragaszkodik a tűzijátékhoz mint látványos közösségi hagyományhoz, ugyanakkor egyre erősebben fogalmazódik meg az igény a felelősebb szabályozásra: miközben sokan nemzeti ünnepeink nélkülözhetetlen részének tartják a fényjátékot, az állatbarátok és a fiatalok tapasztalatai, valamint az illegális beszerzés kockázata új megközelítést sürget. A Europion friss felmérését a Silberstein & Partners juttatta el szerkesztőségünkbe – a cikkben mutatjuk a kutatás részleteit.
A tűzijáték évtizedek óta szerves része a magyar ünnepi kultúrának. Augusztus 20-án a Duna fölött, szilveszter éjszakáján a városok égboltján, falunapokon vagy kisebb rendezvényeken – mindig ugyanazt a közös élményt, a látvány varázsát és a hagyomány erejét kínálja. Bár az utóbbi években sok szó esett a korlátozásokról, a zajterhelésről és az állatvédelemről, a legfrissebb kutatások szerint a magyarok többsége továbbra is támogatja, sőt érzelmileg kötődik a fényjátékhoz.
Az Europion reprezentatív júliusi felmérése szerint a válaszadók 63 százaléka úgy véli, hogy a tűzijáték kulturális és közösségi szempontból fontos, több mint fele (58%) pedig kifejezetten igényli, hogy a nemzeti ünnepek részeként megmaradjon. Az augusztus 20-i programokat például a lakosság többsége elképzelhetetlennek tartja a látványos fényjáték nélkül.
Másrészt a Fővárosi Önkormányzat áprilisi konzultációjából világosan látszik, hogy a kutyatartók és az állatbarátok jelentős része zavarónak érzi a hanghatásokat, és indokoltnak tartaná a szigorúbb szabályozást. Bár a megkérdezettek 73 százaléka jelezte, hogy egészségügyi panaszt még nem okozott számára a tűzijáték, 81 százalékuk támogatta volna az időbeli szűkítést, amely közelebb áll a szakma képviselőinek álláspontjához is.
A tűzijáték élménye elsősorban a fővároshoz kötődik, de egyre erősebben jelenik meg az igény arra, hogy a látvány ne csak Budapest kiváltsága legyen. A kutatás szerint a magyarok 42 százaléka kifejezetten szeretné, ha vidéken is több településen rendeznének tűzijátékot, míg további 25 százalék bizonytalan, de nyitott erre. Ez arra utal, hogy a helyi közösségek számára fontos az olyan közös élmény, ahol a lakosok egy estére félretehetik a mindennapokat, és együtt ünnepelhetnek.
Külön figyelemre méltó a fiatalok (16-29 évesek) hozzáállása. Nemcsak nézőként lelkesednek a fényjáték iránt, hanem aktívan használják is a pirotechnikai eszközöket: 43 százalékuk évente legalább egyszer, 10 százalékuk pedig évente többször is kipróbálja a különféle tűzijátékokat. Ez a lelkesedés biztosíthatja a hagyomány továbbélését a következő generációkban is.
Érdekes eredmény, hogy a túlzott szigorítás könnyen az illegális beszerzések felé terelheti a fogyasztókat. A megkérdezettek 8 százaléka egyértelműen kijelentette, hogy más forrásból szerezné be a tűzijátékot, ha hivatalosan nem jutna hozzá, további 17 százalék pedig talán hajlana erre. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik magyar alternatív beszerzési lehetőséget keresne, ha a szabályozás túlságosan szigorúvá válna.
Bár a zaj, az állatok védelme és a biztonsági kockázatok továbbra is napirenden vannak, a technológiai fejlődés már lehetővé teszi a csendesebb, környezetbarátabb tűzijátékok alkalmazását. Ha ezek szélesebb körben elérhetők lesznek, a hagyomány és a fenntarthatóság egymással összeegyeztethetővé válhat, és a tűzijáték a jövőben is méltó része maradhat a magyar ünnepeknek – akárcsak a Himnusz vagy a szilveszteri éjféli koccintás.
Az Europion júliusi, 1261 fős, nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra reprezentatív felmérése tehát egyértelműen rávilágít: a magyarok jelentős része számára a tűzijáték nem pusztán látvány, hanem közösségi élmény, amely összeköt generációkat és erősíti az ünnepi pillanatokat.
emTV.hu // Silberstein & Partners // címlapképünk illusztráció / Pixabay
