2025 májusában új fejezet nyílik a magyar űrkutatás történetében: Kapu Tibor kutatóűrhajós a HUNOR-program keretében a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik, ahol közel két héten át végez tudományos kísérleteket. Bár nem ő az első magyar, aki világűrbe jut, az ő küldetése az első hivatalos magyar részvétel az ISS-en. A felkészülés éveken át tartott, és a küldetéshez egy különleges országos kezdeményezés, az Útitárs projekt is kapcsolódik. A repüléshez időzítve a budapesti Millenárison egy látványos kiállítás, a Huniverzum – Magyarok a világűrben is megnyílik, amely testközelből mutatja be az űrutazás élményét és jelentőségét.
A HUNOR (Hungarian to Orbit) űrhajós-kiválasztási programot 2021-ben indította el Magyarország Kormánya az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve, célja, hogy hazánk ismét képviseltesse magát az űrkutatásban. Több száz fiatal mérnök és szakember jelentkezett a pályázatra: hosszadalmas orvosi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatok zajlottak, valamint pilótakiképzés is része volt a programnak. Mintegy egy évig tartó, szigorú válogatás végén négy legalkalmasabb jelölt jutott tovább – a programról 2023 nyarán Dr. Ferencz Orsolya űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos is beszélt nekünk a Parallaxis Podcastben.
2024 májusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a szakértői bizottság döntése alapján Kapu Tibort választották ki első számú kutatóűrhajósjelöltnek, Cserényi Gyulát pedig tartalékos űrhajósként tartják nyilván. Ezt követően mindketten az Egyesült Államokban kezdték meg a speciális űrkiképzést, ahol a NASA és a kereskedelmi küldetések (Axiom Space) szakemberei irányították felkészülésüket.
A 33 éves nyíregyházi születésű Kapu Tibor az Axiom-4 küldetés részeként jut el a Nemzetközi Űrállomásra, amit a NASA, az Axiom Space és a SpaceX együttműködése tesz lehetővé. A felbocsátást a SpaceX Falcon-9 hordozórakétája hajtja végre a floridai Kennedy Űrközpontból: a tervek szerint 2025. május 29-én, magyar idő szerint 19:03-kor hagyja el az indítóállványt. A rakéta a Crew Dragon típusú űrhajót viszi magával, amelyen a négyfős legénység utazik. A parancsnoki székben a tapasztalt amerikai űrhajós, Peggy Whitson foglal helyet, akit a lengyel Sławosz Uznański és az indiai pilóta, Shubhanshu Shukla kísér. Kapu Tibor velük együtt indul majd az űrbe. A küldetés várhatóan körülbelül két hétig tart: a csapat 10-14 napot tölt majd az ISS-en, ahol elsősorban tudományos kísérleteket végeznek és részt vesznek az űrállomás működésének támogatásában.
Kapu Tibor gépészmérnök végzettségű, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) diplomázott a Parallaxis Univerzum műsorvezetője, Pécsi Géza csoport- és tankörtársaként. Fejlesztőmérnökként dolgozott a gyógyszeriparban és a hibrid járművek akkumulátorainak fejlesztésében, később az űriparban a sugárzásvédelemre specializálódott (jelenleg a Remred Space Technologies mérnökeként). Emellett ejtőernyős kiképzésen is részt vett, jelenlegi adatok szerint mintegy 38 szabadeséses ugrást teljesített, ami komoly fizikai felkészültséget jelent. Ezek a szakmai és fizikai tapasztalatok együttesen tették őt alkalmassá a kihívásokra, és segítettek abban, hogy kiemelkedjen a HUNOR-program aspiránsai közül.
A misszió során Kapu Tibor elsődleges feladata a magyarországi kutatások végrehajtása lesz az űrállomáson. A HUNOR-program keretében eddig mintegy 25 magyar fejlesztésű kísérlet készült elő, amelyek a biológiai vizsgálatoktól (például rák- vagy diabéteszkutatás) a technológiai innovációkig számos területet érintenek, köztük a Parallaxis Univerzum tudományos főszerkesztője, Vincze Miklós és csapata által megálmodott kisérletét is. Összesen körülbelül 60 ország kutatóinak programjai futnak majd párhuzamosan a fedélzeten – ez rekordot jelent az eddigi kereskedelmi űrrepülések között. A küldetés egyik kiemelt célja, hogy előkészítsék az első olyan űrhajós-küldetést, amelyben 2-es típusú cukorbeteg résztvevő is van; ennek érdekében speciális diabéteszkutatási kísérleteket terveznek. Emellett a legénység az űrrepülés során összegyűjtött adatokról is tudósítást készít haza, hogy a magyar közönség a fedélzeten végzett munka eredményeiről első kézből értesüljön.
A SUMISPACE kezdeményezésű Útitárs projekt révén bárki regisztrálhatott, hogy virtuálisan elkísérje Kapu Tibort az űrutazásán. A programban résztvevők neve és (igény szerint) fényképe egy kis méretű microSD-memóriakártyára került, amelyet Kapu magával visz az űrhajóra. Ezen a kártyán tíz apró magyar zászló (címeres változat) is elfér – ezeket az űrrepülés után múzeumoknak és iskoláknak ajánlják fel emlékbe. A kezdeményezés célja, hogy játékos módon növelje az érdeklődést a küldetés iránt: ha a nevünk (vagy a fényképük képünk) ott van a fedélzeten, úgy érezhetjük, mintha útitársként repülnénk Kapu Tiborral ezen a történelmi úton. A kezdeményezést a Parallaxis Univerzum is támogatta és népszerűsítette.
Bár Kapu Tibor űrutazása új fejezetet nyit a magyar űrprogramban, nem ő az első magyar származású ember, aki a világűrbe jutott. Magyarország első világűrt megjárt kozmonautája, Farkas Bertalan 1980-ban jutott el Szojuz-36 küldetés keretében – az ő tartaléka volt a 2018-ban elhunyt Magyari Béla, akinek életével korábban a Parallaxis egy speciális epizódjában is foglalkoztunk.
Bár Kapu Tibor repülése valóban egyedülálló, hiszen ő az első olyan kutató-űrhajós, aki a magyar program támogatásával jut el az ISS-re, korábban kétszer is járt már honfitársunk a Nemzetközi Űrállomáson: Charles Simonyi magyar származású amerikai milliárdos 2007-ben és 2009-ben űrturistaként hosszabb időt töltött az ISS-en, bár Simonyi ekkor már amerikai állampolgár volt, így őt a hivatalos magyar űrprogram részeként nem tartják számon. Viszont mindkét útján magyar hobbirádiósokkal is beszélgetett: 2007-ben a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Iskola diákjaival, 2009-ben pedig a Műegyetemi Rádióklub tagjaival és az első magyar műhold építésében részt vevő diákokkal vett fel rádiókapcsolatot az űrből – utazásai során büszkén vállalta magyar származását. Magával vitt három, magyar gyerekek által készített díjnyertes rajzot (a Magyar Vöröskereszt pályázatának győzteseitől), az űrrepüléses jelvényén pedig a magyar zászló is szerepelt, sőt, több magyar zászlót is vitt az űrbe, amelyeket később múzeumoknak adott. 2009-ben az űrből üzenetet küldött magyar közönségének: Madách Az ember tragédiája című művéből idézett minden magyarul beszélőnek. Érdekesség, hogy amikor az RTL Klub Heti hetes című műsorában a humor nagyágyúi az első űrepülésére készülő Simonyin és annak magyarságán élcelődtek, az akkor 23 éves Vincze Miklós tollat ragadott és levelet írt a szerkesztőségnek, amelyet a következő adásban Jáksó László műsorvezető fel is olvasott, és megkövették a magyar származású űrtúristát.
2025 tavaszán Budapesten, a Millenáris park G épületében nyílt meg a Huniverzum nevű interaktív kiállítás a Magyarok a világűrben című tárlattal. A látogatók testközeli élményként tapasztalhatják meg az űrutazás izgalmait: kipróbálhatnak űrszimulátorokat, megtapasztalhatják egy űrruha súlytalanság-érzetét, és játékos feladatok során ismerhetik meg az űrutazás kihívásait. A kiállítás második emeletén Kapu Tibor küldetése kerül középpontba: bemutatja a válogatástól az űrrepülésig és a hazatérésig tartó folyamatot, így a HUNOR-program és az Axiom-misszió izgalmaiba enged betekintést. A Huniverzum élményszerű módon népszerűsíti a hazai űrkutatást minden korosztály számára – a kiállítás 2025. október 31-ig látogatható.
emTV.hu // címlapképünkön Cserényi Gyula, Farkas Bertalan és Kapu Tibor
