Magyarország neve ritkán merül fel a világűrrel kapcsolatban, pedig hazánk több figyelemre méltó műszaki és tudományos újítást adott az űrkutatásnak. A Pille dózismérőtől az első magyar műholdon át a legújabb miniatűr műholdakig számos magyar fejlesztés bizonyítja, hogy egy kis ország is elérhet kiemelkedő eredményeket az űrtechnológiában. Az alábbiakban bemutatjuk a magyar műszerek történelmi szerepét, a hazai fejlesztésű űrtechnológiai eszközöket, valamint egy űrugrás kísérletet is.
Az egyik legismertebb hazai fejlesztés a Pille dózismérő, tagadhatatlanul ez a magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb műszere. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) által az 1970-es években fejlesztett kis eszközzel elsőként lehetett a világűrben megmérni a kozmikus sugárzás dózisát, segítve az űrhajósok sugárvédelmét. Az eszköz több generációja repült különböző űrhajókon, a Szaljut–6-on, a Szaljut-7-en, a Miren, a space shuttle-ön és továbbfejlesztett változata jelenleg is működik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén.
Magyarország elkészítette első saját műholdját is: a Masat–1 nevű, a 10×10×12 centiméteres 1 kilogrammos pikoműhold 2012-ben az Európai Űrügynökség Vega rakétájával állt Föld körüli pályára. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanárai és hallgatói építették, közel három évig működött, amellyel messze felülmúlva néhány hónaposra tervezett élettartamát, és kategóriájában több rekordot felállított, megteremtve a hazai műholdfejlesztés alapjait.
A Masat–1 által kitaposott csillagösvényen 2019-ben két magyar fejlesztésű zsebműhold is Föld körüli pályára állt. A világ legkisebb működő műholdjaként számon tartott 5 centiméter élhosszú SMOG-P elsőként készített elektroszmog-térképet a bolygónk körül, míg az ATL-1 egy új szigetelőanyag űrbeli tesztjét végezte, amely az első magyar anyagkísérlet volt az űrben. Mindkettő sikeresen teljesítette küldetését.
Az európai Rosetta üstököskutató szonda Philae leszállóegységének fedélzeti vezérlő és energiaellátó rendszerét is részben magyar mérnökök tervezték, 2021-ben pedig Föld körüli pályára állt a RadCube, amely az űridőjárás, a kozmikus sugárzást és napkitörések monitorozására szolgál. A 30 centiméteres CubeSat fedélzeti rendszereit is magyar mérnökök készítették, és értékes adatokat szolgáltatott a Nap viharairól. Nem szabad elfeledkezni az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműholdról, a GRBAlpha-ról sem, amellyel a Tilos rádióban hallható Sokolébresztő című műsorunkban rendszeresen foglalkozunk, és 2023-ban sosem látott erejű, az eddig detektált legfényesebb gamma-kitörést örökített meg. Testvére, a GRBBeta tavaly nyáron állt pályára.
Magyar cégek és intézetek tehát rendszeresen fejlesztenek alkatrészeket és műszereket saját, illetve nemzetközi űrszondákhoz és műholdakhoz, így a magyar tudás számos küldetésben jelen van az imént felsoroltakon túl is, ám honfitársaink közül eddig mindössze ketten jártak a világűrben.
Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-ban az Interkozmosz szovjet űrprogram keretében jutott fel a világűrbe – az ő tartaléka volt a 2018-ban elhunyt Magyari Béla, akinek életével korábban a Parallaxis egy speciális epizódjában is foglalkoztunk. Farkas a Szaljut–6 űrállomáson egy hétnél hosszabb időt töltött, ezalatt több orvosbiológiai, anyagtudományi és földmegfigyelési kísérletet végzett.
A következő magyar, aki eljutott az űrbe, Charles Simonyi magyar származású amerikai milliárdos 2007-ben és 2009-ben űrturistaként két alkalommal is meglátogatta a Nemzetközi Űrállomást. Simonyi saját finanszírozásában vett részt az orosz űrprogramban, ezzel ő lett az ötödik, majd hetedik űrturista a világon. Ő is végzett tudományos kísérleteket, például egy újabb generációs Pille műszerrel mért kozmikus sugárzást az ISS fedélzetén. Mindkét útján magyar hobbirádiósokkal is beszélgetett: 2007-ben a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Iskola diákjaival, 2009-ben pedig a Műegyetemi Rádióklub tagjaival és az első magyar műhold építésében részt vevő diákokkal vett fel rádiókapcsolatot az űrből – utazásai során büszkén vállalta magyar származását. Magával vitt három, magyar gyerekek által készített díjnyertes rajzot (a Magyar Vöröskereszt pályázatának győzteseitől), az űrrepüléses jelvényén pedig a magyar zászló is szerepelt, sőt, több magyar zászlót is vitt az űrbe, amelyeket később múzeumoknak adott. 2009-ben az űrből üzenetet küldött magyar közönségének: Madách Az ember tragédiája című művéből idézett minden magyarul beszélőnek. Érdekesség, hogy amikor az RTL Klub Heti hetes című műsorában a humor nagyágyúi az első űrepülésére készülő Simonyin és annak magyarságán élcelődtek, az akkor 23 éves Vincze Miklós tollat ragadott és levelet írt a szerkesztőségnek, amelyet a következő adásban Jáksó László műsorvezető fel is olvasott, és megkövették a magyar származású űrtúristát.
Simonyi első űrkalandja előtt, 2006-ban Fehér Anettka üzletasszony és televíziós személyiség egy MiG–31 repülőgép fedélzetén hajtott végre űrugrásnak nevezett sztratoszféra repülést. Körülbelül 30 kilométer magasra jutott, és kortántsem lépte át a világűr határát (ami nagyjából 100 kilométer) és nem állt Föld körüli pályára sem, így repülése semmilyen módon sem számít valódi űrutazásnak.
A repülést jóval rövidebb felkészülés előzte meg, mint a valódi asztronautákét. Anettka a kecskeméti repülőtéren és Oroszországban gyakorolt a nagy gyorsulás és a súlytalanság tűrésére, ez azonban össze sem hasonlítható a hivatásos űrhajósok több évig tartó, átfogó kiképzésével, amely magában foglalja az űrhajók rendszereinek megtanulását, szimulációs és súlytalansági repüléseket, valamint az űrsétára való felkészülést. Anettka repülése során a gép parabolikus pályán mozgott, így néhány percig megtapasztalhatta a súlytalanság érzését, ám ez mindössze egy Anettka Space Project névre keresztelt médiaattrakció volt, de nem tette őt asztronautává. Hasonló sztratoszféra repülést több magyar is végzett már a történelem során.
Néhány héten belül viszont új fejezet nyílik a magyar űrkutatás történetében: Kapu Tibor kutatóűrhajós, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) diplomázott a Parallaxis Univerzum műsorvezetője, Pécsi Géza csoport- és tankörtársaként, a HUNOR-program keretében május 29-én, magyar idő szerint 19:03-kor hagyja el az indítóállványt. Harmadik magyarként a Nemzetközi Űrállomásra utazik, ahol közel két héten át végez tudományos kísérleteket, köztük a Parallaxis Univerzum tudományos főszerkesztője, Vincze Miklós és csapata által megálmodott kisérletét is. Kapu Tibor küldetése az első hivatalos magyar részvétel az ISS-en. A felkészülés éveken át tartott, és a küldetéshez egy különleges országos kezdeményezés, az Útitárs projekt is kapcsolódik. A repüléshez időzítve pedig a budapesti Millenárison egy látványos kiállítás, a Huniverzum – Magyarok a világűrben is hamarosan megnyílik, amely testközelből mutatja be az űrutazás élményét és jelentőségét.
Magyarország 2015 óta az Európai Űrügynökség (ESA) tagja, ami lehetővé teszi, hogy a hazai űripari cégek bekapcsolódjanak az európai műholdprogramokba és a Nemzetközi Űrállomás kísérleteibe.
emTV.hu // címlapképen Farkas Bertalan és a Pille
