Hamarosan ismét magyar űrhajóst küldünk a világűrbe – idén tavasszal mutatták be azt a négy jelöltet, akik esélyesek arra, hogy a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretein belül hamarosan a Nemzetközi Űrállomáson folytasson majd tudományos kísérleteket. Műsorunkban vendégünk volt Dr. Ferencz Orsolya űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, és megszólaltattuk a Sokolébresztő hétéves szakértőjét, Rakétafüst kollégát is a Parallaxis hetedik évadának első epizódjában!
Az űrtevékenységben jártasabb hallgatóink már megszokhatták a néha rendkívül szellemes, máskor azonban röhejesen erőltetett rövidítéseket, melyekkel különböző kozmikus programjaikat illetik a sajátos lelkületű kutatók. A döbbenetes sort olyan betűszavak ékesítik, mint a JUICE, vagy épp az OSIRIS-ReX, hogy csak a közelmúlt űrszondás híreire tekintsünk. A magyar űrkutatók mindeddig eléggé szolidak maradtak ezekhez képest, de persze ők sem vetik meg az ilyesmit: gondoljunk első műholdacskánkra, a legendás MaSat-1-re (Magyar Satellite). A tradíciót méltóképpen folytatja a HUNOR program, melynek feloldása: Hungarian to Orbit, vagyis magyart a Föld körüli pályára.
Ahogy Ferencz Orsolya elmondta, az ötlet 2019-es felmerülésétől kezdve a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy Farkas Bertalan nyolcnapos utazásával ellentétben a következő űrhajósunk egyhónapnyi időt töltsön a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) fedélzetén, mindenféle, zömmel hazai fejlesztésű kísérletet végezve. Annak idején a Parallaxis blogja az elsők között számolt be erről a konstrukcióról, ami példátlannak tekinthető, ezért is rökönyödtünk meg rajta annyira. Mióta az ISS odafönt kering, eddig ugyanis kétféle űrrepülés-opció létezett. Az űrhajósok vagy féléves, esetleg annál is hosszabb tartózkodásokra repültek föl az állomás alapszemélyzeteinek tagjaként, vagy pedig rövid, 1-2 hetes látogatásokra érkeztek. Ilyen közbülső, hónapnyi hosszúságú küldetéseket látogató-személyzetek egyszerűen mindeddig nem hajtottak végre. Megjegyzendő, hogy a négyszer több fedélzeti idő nem négyszeres, hanem annál többszörös szorzót jelent a program tudományos produktuma szempontjából: elég csak arra gondolnunk, hogy az első napokban az űrhajósok még az aklimatizációval, ne adj' Isten a mozgásbetegséggel vannak elfoglalva. Vagyis egy rövid, egyhetes küldetés ilyen szempontból mindig rizikós, a lehető legalaposabb felkészítés mellet is.
A beszélgetésből azt is megtudhattuk, hogy a tárgyalások a 2019-ben még abszolút monopolhelyzetet élvező (s ezért az árat nyilván tetszőlegesen magasra felsrófoló) Roszkoszmosszal, vagyis az orosz űrügynökséggel kezdődtek meg. Ám amint 2020-ban az Egyesült Államok is majd' egy évtized kihagyás után visszatért a saját emberszállító űrhajóval rendelkező országok elit klubjába (ráadásul egy magáncég, a SpaceX révén), azonnal megkezdődtek az alkudozások a houstoni székhelyű Axiom Space vállalattal is, s végül ők bizonyultak a befutónak. Az általuk szervezett (és értelemszerűen a NASA-val és az ESA-val szoros együttműködésben végrehajtott) ötödik repülés, az Ax-5 fogja szállítani a mi emberünket, legkorábban a jövő év végén.
De minek kell egyáltalán űrkutatás Magyarországnak, amikor, ahogy gyakran elhangzik, "idelent is van éppen elég bajunk"? Milyen volt Orsolyának az űrkutatás nagyágyúi és szilárd hajtóanyagú kisrakéták között felnőni, s elmenne-e Norbi az ISS-re? Hogyan vélekedik a HUNOR-programról egy hétéves kisfiú, miért nincs a négy űrhajósjelölt között egyetlen nő sem, és melyik helyre ülne be a Millennium Falcon fedélzetén Ferencz Orsolya? Ez mind kiderül évadnyitó epizódunkból. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép, kép: HUNOR, NASA
