Témánk a Jupiter jégholdjai felé sikeresen elstartolt európai JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) űrszonda döbbenetesen izgalmas küldetése volt és persze az ebben való magyar részvétel. Ehhez az információkat pedig nem más szolgáltatta, mint Frey Sándor, aki a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársaként kapcsolódott a programhoz, sőt még Horváth Istvánt is felhívtuk, aki a Wigner Kutatóközpontban vett részt a szonda egyes elektronikai rendszereinek fejlesztésében.
Amikor Galilei a 17. században megpillantotta kis távcsövén keresztül Naprendszerünk legnagyobb bolygójának, a római főistenről elnevett Jupiternek égi kíséretét, teljesen jogosan tekinthette a látványt az új napközéppontú világkép közvetett bizonyítékának. Lám, egyáltalán nem igaz, hogy minden égitest a Föld körül kering, hiszen tessék, rögtön négy jól látható hold kering a Jupiter körül. A megfigyelés helyes volt: ezt a négy bolygótestet azóta Galilei-holdakként ismerjük, s maga a Jupiter-rendszer tényleg egészen olyan, mint egy másik, miniatűr naprendszer, több szempontból is. Egyrészt ott van például a Ganymedes, ez a Merkúrnál nagyobb, ősi felszínű objektum, melyet kizárólag azért nem tekintünk nagybolygónak, mert a Jupiter körül kering. Na és az Io, az egyetlen olyan hely a Naprendszerben a Földön kívül, amelyről biztosan tudjuk, hogy aktív vulkánok működnek a felszínén. És persze a jeges Callisto és az Europa: utóbbi kérge alatt lényegesen több folyékony vízzel, mint amennyi a Földön található, s ki tudja, talán élettel a 100 km vastag óceán örökké sötét aljzatán, a hidrotermális kürtők közelében.
Ezt a páratlanul izgalmas rendszert, amit még izgalmasabbá tesz a szemünknek láthatatlan bolygómágneses terek és részecskeáramok kölcsönhatása az Európai Űrügynökség (ESA) vette célba, mégpedig igen furfangos módon: az ellenkező irányba, a Vénusz felé indítva el a JUICE-űrszondát. A JUICE célja ugyanis nem egyszerűen elrepülni a Jupiter mellett, hanem olyan pályára állni körülötte, hogy a négy Galilei-hold közül hármat rendszeres közelrepülések sorozatával tudja majd tanulmányozni, s végül "le tudjon parkolni" a Ganymedes körül. (Ha nem tévedek, ezzel a JUICE válik a történelem első olyan űreszközévé, amely egy másik bolygó holdja körül kering majd.) Márpedig az üzemanyagtakarékos eljutás egy ilyen pályára bizony bonyolult, nyolc éves keringőt igényel ide-oda a Vénusz és a Föld térségében, mielőtt a Jupiter felé fordul majd a szonda. Frey Sándor és Horváth István az adásban beavattak a projekt rejtelmeibe, külön hangsúlyt fektetve az igen jelentős magyar tudományos és űripari részvételre a tervben.
S még valami, amire az adásban nem maradt idő: nagyon ajánlom mindenkinek Kiss Richárd fotóművész Spatial Resolution című új kiállítását, melyet volt szerencsém a minap megnyitni, s amely a mai naptól látogatható Budapest belvárosában, a Kálvin tértől egy köpésnyire levő FOTON Galériában. Richárd nagy felbontású műholdképekből készített elgondolkodtató, egyszerre szép és ijesztő kollázsokat, amelyek mutatják, hogy a környezetét átalakító ember milyen, az űrből is látható nyomokat, technomarkereket hagy maga után, kozmikus civilizációvá válásunk melléktermékeként. A legfrissebb Sokolébresztőt pedig hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: ESA, kép: NASA
