Természetes a válasz a kérdésre: nem. De akkor miért világító felhő a nevük? Vegyünk pár alapdolgot róluk. Az általános felhők a légkör alsó rétegében, a troposzférában vannak. Velük ellentétben a világító felhők szép magasan, a mezoszférában, annak is a felső részén, 85-90 km-es magaságban. Milyen menő lett volna, ha Sir Richard Brenson keresztülrepül egy ilyenen igaz? A kérdés Neked kell megválaszolni, de igazából nem repülhetne át egy ilyenen. A felhőknek több nevük is van. Kezdjük a leggyakoribbal, az NLC-vel, ami nem összekeverendő a nők számára írott online magazinnal, csupán az angol megnevezésük, a Noctilucent Clouds rövidítve.
De Brenson miért nem repülhet át?
Ennek nyomós oka van. A világító felhőknek van még egy nevük: PMC. Itt is visszanyúlunk az angol nyelvhez! Polar Mesospheric Clouds, avagy Poláris Mezoszférikus felhők. Ez utal arra, hogy ezek a felhők a sarkkörök közelében alakulnak ki. Új-Mexikóból sokat kéne időzni az idejutással.
Oké, magasan vannak és a sarkoknál, de miért világító”és miért látjuk akkor őket Magyarországról?
Az NLC-k a valóságban a nevükkel ellentétben nem világítanak, csupán a horizont alatt tartózkodó Nap fényét tükrözik vissza. Ez a visszatükrözés az oka, hogy láthatjuk hazánkból is, ugyanis ha elég nagy a felhők kiterjedése, akkor képesek onnan idetovábbítani a napfényt. (címlapképünk, készült 2021. július 2.)
WOW! És mikor láthatom őket?
A felhők kialakulására a nyári időszakban, a napforduló környékén számíthatunk. Ha Te is meg szeretnéd nézni, akkor június 21 +- 2 hét alatt nagy valószínűséggel fogsz látni párat, csak jó időben is menj ki. Ahogy mondtam a felhők a horizont alatti Nap fényét tükrözik vissza, de csak akkor, ha az 6 és 16 fok között jár az alatt. Ez időben este fél tíz és tizenegy óra, hajnalban fél három és négy óra között van.
Akkor idén már erről lemaradtam, de jövőre mindenképp megnézem.
Szuper, de tudni kell, hogy a felhőknek van negatív üzenetük! A mezoszféra egy száraz hely, a felhők pedig vízből vannak, aminek fel is kell oda jutnia. Ez úgy kerül oda, hogy az emberek által kibocsátott metán felszáll oda, de szét is bomlik alkotóelemeire. Tudniillik a metán így bomlik fel:
CH4 + 2 O2 -> 2 H2O + CO2
Bár az kétségtelen hogy a széndioxid nem annyira erős üvegházhatású gáz, mint a metán. Így lesz vizünk, de ezeknek ki kell csapódnia valahova. Itt jön az űr, pontosabban ami onnan jön. A vízmolekulák a meteoroid szemcsékből visszamaradt porszemekre csapódnak ki, és kész is van a felhőalapanyagunk. Röviden ennyi a világító felhők mivolta és a klímaváltozással való kapcsolatuk.
emTV.hu // fotó: Balázs Gábor
