2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

1965, az űrhajózás sorsfordító éve

Sokolébresztő #203

2025. február 05. - Sokolébresztő

Ezúttal a múltba tekintettünk, hatvan évvel ezelőttre. 1965 sorsfordító éve volt az űrhajózásnak: lényegében ebben az évben tanult meg az Emberiség igazán űrhajózni. Ma már felfoghatatlan, mennyi elsőség fért bele abba a tizenkét hónapba az első űrsétáktól az első űrrandevúkig, a Mars felszínének első közeli lefényképezéséig, a műholdas távközlés forradalmáig és "majdnem sikeres" automata Holdra szállásokig és Vénusz-landolásokig. Hogyan történhetett meg mindez szinte egyszerre, s mi ebből a tanulság 2025-re nézve?

sokol_ep203_cover.png

csik_patreon.jpg

Döbbenetes, hogy mi mindent hozott az űrhajózásnak 1965. Ha ez az év nem lett volna olyan példátlanul sikeres, akkor nagyon máshogy is alakulhatott volna az akkor még gyerekcipőben járó asztronautika története. Az első felvételek, amelyeket a Mariner-4 űrszonda készített a Marsról, egy kráterekkel szabdalt világot mutatak, a Holdhoz nagyon hasonló vidéket. Bár hátborzongató lehetett ilyen közelségből látni egy százmillió kilométerre levő bolygót, a legtöbben mégis csalódottak voltak. Ha nem is integető marslakókat, de legalább valami érdekesebb területet, esetleg vízfolyásokat, zuzmókkal borított síkságokat vártak akkoriban még a tudósok közül is sokan.

pia02980_modest.jpg

Alekszej Leonov törétnelmi űrsétája, vagy épp a Gemini-6 és -7 űrrandevúja olyan alapvető technikai újításokat demonstráltak, amelyek nélkül szó sem lehetett volna bonyolult űrállomások megépítéséről, vagy épp holdutazásról. A nehézségek ellenére mindezek a merész vállalkozások is sikerrel jártak, ahogy az első kereskedelmi geoszinkron távközlési műhold, az Early Bird is kifogástalanul működött, ahogy a szovjetek Molnyija távközlésihold-rendszere is elkezdett kiépülni, és bemutatkozott a hatalmas Proton hordozórakéta, amelynek később az űrállomások és nagy hold- és bolygószondák feljuttatásában lett hatalmas, máig tartó szerepe.

Milyen volt a NASA korabeli munkakultúrája, amivel mindezt iszonyatos sebességgel össze lehetett hozni, s mit tanulhatunk ebből a napjainkban ismét egyre inkább hidegháború-szerűvé váló világra és az űrversenyre nézve? Kiderül a legújabb Sokolébresztőből. Hallgassátok szeretettel!

Keresd műsorainkat a Facebookon, Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, Apple és Google Podcasts-en, valamint Spotify-on, premier előtt pedig a Patreon oldalunkon! Kattins és válassz platformot!

emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: Pixabay // kép: NASA

ban_premierelott.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr2618787880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása