A Parallaxis Podcast A vándorló Föld (2019) című filmről szóló epizódjának hosszabb és jobb változata már elérhető a támogatóink számára, a szerdai nyilvános premierig pedig az alábbiakban tíz szpojleres érdekesség segítségével melegítünk a műsorra azzal, hogy körbejárjuk, miért is különleges ez a látványos, mégis tudományosan izgalmas kínai sci-fi. Grandiózus bolygómozgatás, jéggé dermedt városok, valós fizikai kérdések és egy új sci-fi kultúra felemelkedése – A vándorló Föld (2019) nemcsak látványfilm, hanem egy korszakhatárt is jelöl a keleti és nyugati science fiction kapcsolatában.
Merész terv: 10 000 hajtóművel a Föld elvándoroltatása
A film alapötlete, hogy a Nap haldokló fázisba lép és hamarosan felfúvódik, ezért az emberiség egy elképesztően merész tervet dolgoz ki a túlélésre. Egyesítve a világ erőforrásait megépítenek több mint tízezer óriási fúziós hajtóművet a Föld felszínének főként az északi féltekén, valamint irányító kormánymotorokat az Egyenlítő mentén. Ezek a gigantikus rakétahajtóművek a bolygót lassan kitolják pályájáról, hogy elinduljon egy új csillagrendszer felé. A cél egy Naprendszeren kívüli, 4,2 fényév távolságra lévő csillag, amelyhez a tervek szerint 2500 év alatt juthat el a Föld. Ez a kolosszális vállalkozás gyakorlatilag űrhajóvá változtatja magát a Föld bolygót, ami a science fiction műfajában is ritkán látott, grandiózus elképzelés.
A Föld forgásának leállítása – a Fékezési Korszak
A bolygó meghajtásához nem csak rakétákra, de óriási előkészületekre is szükség van. A történet szerint az emberiség előbb lelassítja, majd megállítja a Föld tengely körüli forgását, hogy felkészítse a bolygót az utazásra. Ezt a brutális beavatkozást Fékezési Korszaknak nevezik. Ha a Föld hirtelen leállna, a valóságban óriási földrengések, szökőárok és kataklizmák pusztítanának – a film világában is rengeteg katasztrófa sújtja a bolygót. A forgás leállítása miatt a Föld egyik fele állandó éjszakába borul, a másik fele pedig örök nappalba, ami drámai éghajlati változásokat okoz. A film e háttértörténetére csak utalásokból derül fény, de a néző érezheti, hogy bolygónk megfékezése hatalmas áldozatokkal és pusztítással járt az emberiség számára.
Örök tél és föld alatti városok
Miután a Föld elszakad a Naptól és távolodni kezd, a felszín gyorsan fagyott, élettelen tundrává válik. A film látványos képeken mutatja be a jégbe temetett világot: ismert nagyvárosok, például Sanghaj felhőkarcolói vastag jégréteg alatt állnak, a légkör szinte megfagyott. A Nap melege nélkül a felszíni hőmérséklet elképesztően alacsonyra zuhant, az óceánok befagytak, és a felszíni élet gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az emberiség maradéka ezért óriási föld alatti menedékvárosokban él, amelyeket a felszíni hajtóműkomplexumok mélyén alakítottak ki. Ezekben a bunkervárosokban a Föld magjának geotermikus hője és a hajtóművek energiája biztosítja a túlélést. A film egyik érdekessége, ahogy ezt a posztapokaliptikus, jégkorszak-szerű világot bemutatja – a szereplők nehéz szkafanderekben merészkednek csak a felszínre, ami jól érzékelteti az új, zord Földet.
Veszélyes találkozás Jupiterrel – gravitációs csapda
A történet csúcspontján a Föld egy hatalmas gravitációs hintamanőverrel használja ki a Jupiter vonzását, hogy lendületet nyerjen a csillagközi utazáshoz. Csakhogy a dolgok balul sülnek el: több hajtómű meghibásodik, és a Föld túl közel kerül a gázóriáshoz, amitől majdnem becsapódik Jupiterbe. Lenyűgöző jelenetekben láthatjuk, ahogy a Jupiter óriási, vöröses gömbje az égbolt nagy részét kitölti – a film érzékelteti, mennyire apró és törékeny a Föld egy ilyen planetáris óriás mellett. (Összehasonlításképp: a Jupiter átmérője tizenegyszerese, tömege pedig több mint háromszázszorosa a Földének.) A valódi fizika szerint egy ekkora égitesthez ilyen közelségbe kerülve bolygónkat szétszaggatnák a Jupiter gravitációs erői – a Roche-határ nevű jelenség miatt a Föld darabjaira hullhatna a hatalmas árapály-erők következtében. A filmben persze a Föld megmenekül, de ez a feszültséggel teli forgatókönyv ráirányítja a figyelmet arra, milyen veszélyes lenne egy valódi bolygó-méretű gravitációs manőver.
A Jupiter légkörének felgyújtása – tudomány vagy fantázia?
A végső megoldás a filmben egy igazi sci-fi bravúr: hőseink megpróbálják belobbantani a Jupiter hidrogén légkörét, hogy a keletkező hatalmas robbanás lökéshulláma eltérítse a Földet a becsapódási pályáról. Ez látványos és drámai pillanatokat eredményez: a Föld egyik óriáshajtóművét átalakítják óriási gyújtólánggá, és az irányításért felelős nemzetközi űrállomás feláldozásával szikrát adnak a Jupiter gáztömegéhez. Bár a filmben a terv sikerül, a valóságban egy ilyen ötlet erősen kérdéses. Jupiter főként hidrogénből álló légköre nem ég el könnyen, hiszen a hagyományos értelemben vett tűzhöz oxigén is kellene – márpedig a Jupiteren nagyrészt nincs oxigén, csak hidrogén és hélium, bár ezt igyekeznek a film írói megmagyarázni a Jupiter által a Földtől addigra elszívott oxigén mennyiségével. Ráadásul ahhoz, hogy egy gázóriás felrobbanjon, a hidrogént csillagszerű nukleáris fúzióra kellene bírni, ami jóval extrémebb körülményeket igényel, mint amit egy emberi technológia elő tudna állítani. Mindez azonban mit sem von le a film izgalmából: ez a merész húzás egyszerre utal a kínai folklórban ismert hősies tettre (amikor egy íjász kilövi a Napokat az égről), és megadja a történet grandiózus, mitikus lezárását.
Eltérések Liu Cixin novellájától
A vándorló Föld film Liu Cixin azonos című, 2000-ben megjelent sci-fi novelláján alapul, de a filmadaptáció több fontos ponton eltér az eredeti műtől. Liu Cixin, akit gyakran emlegetnek a kínai sci-fi megújítójaként és akinek nevéhez fűződik a Háromtest-probléma világhírű regénye is, az eredeti történetben sokkal tágabb időkeretet és mélyebb filozófiai témákat mozgat. A novella cselekménye évszázadokat ölel fel: bemutatja, hogyan viseli meg az emberiséget a több generáción át tartó utazás. A történet egyik legérdekesebb eleme az, hogy az emberek egy része elveszti a hitét a Vándorló Föld projektben – összeesküvés-elméletek terjednek el, miszerint a Nap valójában nem is fog felrobbanni, és az egész evakuáció értelmetlen. A novella fordulópontján egy világméretű lázadás robban ki: a lázadók átveszik a hatalmat, brutálisan leszámolnak a Földet elhagyó terv vezetőivel, ám ekkor következik be a Nap kitágulása, tragikusan igazolva a projekt szükségességét. Ezzel szemben a filmváltozat sokkal optimistább és hősiesebb hangvételű: a konfliktus főként külső – a Jupiter jelentette természeti veszély –, és a hangsúly az összefogáson, valamint egy család (apa és fia) személyes drámáján van. Míg Liu Cixin története azt hangsúlyozza, milyen törékeny az emberiség morális tartása és mennyire nehéz megőrizni a reményt egy kozmikus krízis alatt, addig a film egy pörgős akció-kaland, ahol a kitartás és az önfeláldozás végül diadalt arat. Ez az adaptációs különbség jól mutatja, hogyan igazították a történetet a széles közönség ízléséhez: a filozófiai mélységek helyett a látvány és az érzelmi azonosulás került előtérbe a mozivásznon.
Kínai sci-fi mérföldkő és kulturális sajátosságok
A vándorló Föld nem csupán egy film, hanem mérföldkő a kínai filmiparban. A bemutatásakor sokan nevezték az első igazán nagy költségvetésű, hard sci-fi kínai szuperprodukciónak. Korábban Kína nem volt ismert a nagyszabású tudományos-fantasztikus filmjeiről – a helyi stúdiók vonakodtak jelentős pénzt fektetni a műfajba, kételkedve a közönség érdeklődésében. Ez a film azonban áttörést hozott: óriási hazai sikere bebizonyította, hogy igenis van igény a minőségi sci-fire a kínai nézők körében, és világszinten is felkeltette az érdeklődést. A nemzetközi forgalmazásban például a Netflix vette meg a jogokat, így a film sok országban közvetlenül streaming platformon vált elérhetővé, tovább növelve a nemzetközi ismertségét. Kulturális szempontból a film több jellegzetesen kínai elemet hordoz: a történetben a világ összefogása mögött erősen érződik a kínai vezető szerep és kollektív szellem dicsérete, szemben a nyugati sci-fik sokszor individualista hőstetteivel. Emellett a film utal a kínai mitológiára is (például a már említett Nap kilövésének legendájára a Jupiter felgyújtása kapcsán), és központi szerepet kap a család és az önfeláldozás motívuma, ami a kínai kultúrában mélyen gyökerező érték. Mindezek ötvözésével A vándorló Föld egyszerre lett látványos hollywoodi stílusú blockbuster és egy olyan alkotás, amelyben a kínai nézők a saját kultúrájuk visszhangját is felfedezhették.
Látványos díszletek és trükkök a kulisszák mögött
A film lenyűgöző látványvilágát nem csupán számítógépes trükköknek köszönhetjük – a készítők komoly gyakorlati díszleteket és eszközöket is bevetettek. A forgatás nagyrészt a vadonatúj kínai filmstúdió-komplexumban, Qingdao városában zajlott, ahol a stáb nyolc hatalmas hangárstúdiót töltött meg a jövő világának díszleteivel. Felépítettek több óriási belső helyszínt, például egy teljes föld alatti városrészletet és a felszíni hajtóműállomások egyes elemeit, hogy a színészek valóságos környezetben mozoghassanak. A jelmezek és kellékek terén is nemzetközi profik segítettek: a híres Weta Workshop (amely a Gyűrűk Ura filmek effektjeiről ismert) készítette a film számára a realisztikus űrruhákat, exoskeletonokat és fegyvereket. Természetesen a digitális trükkök is kulcsszerepet kaptak – több neves effektstúdió (például a Pixomondo és a Base FX) dolgozott a látványon, összesen több ezer CGI-jelenetet létrehozva. Az eredmény egy olyan vizuális világ, amely messze felülmúlta mindazt, amit addig a kínai mozikban láthattak: a földrengésekben széthasadó talaj, a jég alá fagyott metropoliszok, a gigantikus hajtóművek tüzei és a közeledő Jupiter mind emlékezetes, nagyvásznon igazán hatásos képsorok. A film látványtervező csapata 15 hónapon át dolgozott a koncepciókon – állítólag több mint 3000 koncepciórajz és 8000 storyboard panel készült a forgatás előtt –, hogy minden apró részlet hitelesnek és átgondoltnak hasson. Ez a hatalmas előkészítő munka is hozzájárult ahhoz, hogy a végeredmény látványvilága nemzetközi szinten is megállja a helyét.
Wu Jing áldozatvállalása – amikor a sztár menti meg a filmet
A film egyik főszereplője Wu Jing, Kína egyik legnagyobb akciósztárja (korábban a Farkasharcos filmekkel lett ismert). Érdekesség, hogy eredetileg csupán egy kis cameoszerepre kérték fel, azonban a forgatás közben jóval nagyobb részt vállalt – nem csak a vásznon, hanem a háttérben is. A produkció ugyanis menet közben komoly anyagi nehézségekbe ütközött: a grandiózus sci-fi látvány megteremtése túllépte a tervezett költségvetést. Amikor Wu Jing értesült róla, hogy a pénzhiány akár a forgatás leállításához is vezethet, nem mindennapi döntést hozott. Lemondott a honoráriumáról, sőt saját pénzét fektette a filmbe, hogy az alkotók be tudják fejezni a projektet. Ezzel gyakorlatilag megmentette A vándorló Föld-et a kudarc széléről. Hálából a készítők külön köszönetet mondanak neki a stáblistán. Wu Jing áldozatvállalása nem csak nemes gesztus volt, hanem kifizetődő is: a film óriási sikere után ő maga is még népszerűbb lett. Érdekességképpen, a fiatal főszereplő, Qu Chuxiao mindössze körülbelül ötmillió forintnak megfelelő kínai jüant kapott a szerepéért, mivel a szűkös költségvetés miatt a gázsik is alacsonyak voltak. Mindez jól mutatja, hogy a film alkotói és színészei mekkora kockázatot vállaltak – hittek a projektben, még mielőtt biztos lett volna a siker.
Rekordok, siker és folytatás
A vándorló Föld a bemutatása után hihetetlen kasszasiker lett, sorra döntötte a rekordokat. A kínai mozikban mindössze 6 nap alatt átlépte a 95 milliárd forintos bevételt, ami addig példa nélküli volt, és végül több mint 220 milliárd forintnyi jüant gyűjtött össze hazai jegyeladásokból. Ezzel 2019-ben a film a második legnagyobb bevételű kínai film lett és világszinten is bekerült az év legsikeresebb filmjei közé. Érdekesség, hogy a hatalmas összbevétel 99%-a Kínából származott – a film otthon igazi kulturális jelenséggé vált, miközben a nyugati mozikban alig vetítették (inkább a Netflixen talált közönségre). A kritikusok vegyesen fogadták (Nyugaton volt, aki túl pátoszosnak vagy ismerősnek érezte a hollywoodi minták miatt), de a látványt és a merész ötleteket általában dicsérték. A közönség lelkesedése nyomán hamar felmerült a folytatás ötlete. Ennek eredményeként 2023 elején bemutatták A vándorló Föld 2 című filmet, ami valójában előzménytörténet: azt mutatja be, hogyan kezdődött a Föld elvándorlásának terve és a hajtóművek építése, valamint milyen további kihívások vezettek odáig, hogy bolygónk elhagyja a Naprendszert. A folytatás szintén hatalmas sikert aratott Kínában, tovább építve a Vándorló Föld saga hírnevét. A vándorló Föld tehát nem csak egy egyszeri film, hanem egy új sci-fi franchise alapköve lett, és bizonyíték arra, hogy a kínai közönség is vevő a grandiózus, saját gyártású tudományos-fantasztikus történetekre. Mindez valószínűleg még több hasonló ambiciózus projektnek nyit utat a jövőben a kínai filmgyártásban.
emTV.hu // borítókép: Netflix
