Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben felbocsátották a Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai hivatásos űrutazó. A Parallaxis Podcast aktuális részében annak aporpóján, hogy május 5-én volt 65 éve annak, hogy Alan Shepard lett az első amerikai űrhajós az űrben, Az igazak (1983) című filmet vizsgáltuk tudományos szempontból.

Vendégünk Orha Zoltán, az adást pedig Kármán Tódor életének és munkásságának szenteljük, aki éppen 145 éve született Budapesten. Kármán alapvető szerepet játszott a repüléstechnika és az űrhajózás létrejöttében valamint az áramlástanban, és mindig büszke volt magyar (azaz: "marsi") gyökereire.

Sok hallgatói kérdés gyülemlett fel az elmúlt évben, amelyek megválaszolására nem tudtunk sort keríteni, úgyhogy most ezeket törlesztettük. Volt itt minden a feketelyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, az űrbeli vécézéstől a sportoláson át a súlytalanságbeli szexuális életig.

A magyar tudománytörténet egy korszakos alakját veszítette el Dr. Illés Erzsébet távozásával, aki 1936 és 2026 közötti életútjával nemcsak az első hazai űrkutatónő címet érdemelte ki, hanem generációk számára vált példaképpé. Munkássága a modern csillagászat és űrfizika legizgalmasabb területeit ölelte fel, hiszen kutatói kíváncsisága a Föld körüli pálya közvetlen környezetétől egészen a Naprendszer távoli, fagyos vidékeiig repítette.

Hogyan látják az oroszok saját történelmük legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját az HBO világsikere után? Danila Kozlovszkij nagyszabású drámája, a Csernobil 1986, a dokumentarista hitelesség helyett az emberi érzelmekre és a hollywoodi stílusú hősiességre helyezi a hangsúlyt. A film egy tűzoltó személyes megváltástörténetén keresztül vezeti be a nézőt a reaktor alatti pokolba, látványos, érzelmes és ízig-vérig orosz választ adva a nyugati minisorozat által keltett globális visszhangra. A Parallaxis Podcast visszatérő részében a Csernobil 1986 (2021) című, az orosz állami olajvállalat által támogatott kvázi-propagandafilmet vizsgáltuk tudományos szempontból az atomerőmű-baleset április 26-i negyvenedik évfordulója apropóján.

Szentpéteri Lászlóval megemlékezünk a múlt héten elhunyt Dr. Illés Erzsébetről, az első magyar űrkutató nőről, illetve Gagarin 65 évvel ezelőtti kiruccanásáról, a space shuttle-ről, a száz éve született Gus Grissomról, s természetesen szót ejtünk az év űreseményéről, az Artemis-2 sikeresen lezárult Hold körüli útjáról is. Ezt követően pedig áttekintjük a jövőt, különös tekintettel a kínai és amerikai emberes űrrepülések jövőjére, az új űrversenyre.

Témánk a Luna-9 szovjet holdszonda, amely hatvan éve elsőként szállt le simán a Holdra. Az űreszköz pontos helye a Holdon néhány héttel ezelőttig ismeretlen volt, s éppen az évfordulón találta meg a Viharok óceánjában egy nemzetközi kutatócsoport. A szerkezet fényesen igazolta, hogy a holdporra le lehet szállni, anélkül, hogy elsüllyednénk benne, utat nyitva a későbbi emberes leszállások felé.

Adásunkban – az adás elején jelentkező technikai problémák leküzdése után – Szentmártoni Bélára, a kilencvenöt éve született legendás amatőrcsillagászra, az 55 éves Albireo Amatörcsillagász Klub alapítójára emlékezünk munkásságának avatott ismerőjével, visszatérő vendégünkkel, Orha Zoltánnal.

A műsorban az elmúlt hetek rendkívüli fejleményeit tekintjük át az amerikai emberes űrprogramot illetően. Jared Isaacman, a NASA vezetője több fontos bejelentést is tett: az Artemis Hold-program radikálisan újratervezett jövőjéről, a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására tervezett Boeing Statliner űrhajóról, illetve annak az eddigi ismereteinknél is rázósabb tavalyi repüléséről.

Pál Andrással megbeszéljük, hogy miért nehéz kicsi műholdakról "értelmesen" fényképezni a Földet, úgy hogy az ember kevés fölösleges adatot töltsön le az űrből. Továbbá a space shuttle program utolsó repülésének tizenötödik évfordulója apropóján beszélgetünk az amerikai űrrepülőgép-rendszerről, amely az első többször felhasználható emberszállító űreszközként harminc éven át meghatározó szerepet játszott az űrkutatásban. Az alapvető koncepcionális hibákkal tervezett, de mégis rendszerszerű üzemre szánt shuttle-flotta történetét számtalan hatalmas siker és két szörnyű tragédia is kísérte, amelyekről szintén szót ejtünk.

Adásunk középpontjában a Hold áll. Egyrészt megemlékezünk a történelmi, nyolcvan évvel ezelőtti Bay Zoltán-féle holdradar-kísérletről, amely az űrkutatás kezdetét jelentette. S természetesen az Artemis-2 küszöbön álló emberes holdrepülésével kapcsolatos fejleményeket is áttekintjük.

A Crew-11 személyzet egészségügyi okokból történt "evakuációja" apropóján felemlegetjük az űrkorszak történetének korábbi hasonló eseteit. Szó esik arról, hogy miért kellett a Szaljut-5 és a Szaljut-7 űrállomásról is idő előtt hazahozni egy-egy személyzetet egészségügyi okok miatt és arról is, hogy mi állhat a jelenlegi repülés megkurtításának hátterében.

2026 első Sokolébresztőjének témája a fél évszázaddal ezelőtt már zajló Viking-program, amelynek keretében a NASA elsőként küldött rendesen működő űrszondákat a Mars felszínére. A két leszállóegység három kísérletben éveken keresztül kereste – és egyesek szerint meg is találta – a marsi élet nyomait a bolygó felszínén.

A történet szövevénye egy természetfeletti átok köré fonódik, amely titokzatos módon terjed az öngyilkosságok láncolatán keresztül. Az áldozatok arcán torz mosoly fagy meg az utolsó pillanatban, és azok, akik szemtanúi voltak, egész életükre magukkal viselik a rémületet. Ám a félelem és a trauma nem tart örökké: az árnyak, amelyek a psziché mélyén élősködnek, végül új erőre kapnak, és a sötétség, amely életünk legmélyebb zugait mardossa, mindenkit utolér, aki kapcsolatba kerül vele. A Screamcast aktuális részében a Mosolyogj (2022, 2024) című filmekről beszélgettünk.