Kedves Hallgatók, Feliratkozók!

A Parallaxis Univerzum és Retroverzum csapata hivatalos közleményét olvashatjátok: Mint Ti is tapasztaltátok, a műsorok megjelenései a tavasz folyamán hirtelen leálltak. A feltöltéseket és az ehhez kapcsolatos tevékenységeket Horváth Ádám Tamás végezte, majd ezek abbamaradtak. Kevés, vagy inkább nulla információnk volt azzal kapcsolatban, hogy mi van, mi lesz. A mostani, frissen elindult megjelenésekhez a csapatnak nincs köze, hiszen nem tudtunk arról, hogy a korábban felvett "konzerv" anyagok megvágásra és feltöltésre kerülnek. Mi nem tudjuk ki, vagy kik állnak emögött. Horváth Ádám Tamásról nincs információnk, nem lép velünk kapcsolatba, míg a "Cat Mountain Mountain" nevű csapat, formáció számunkra teljes mértékben ismeretlen. Ahogy arról sincs információnk, hogy a - még - patronálók pénze hova megy és mire. Mi, a csapat, akik az adásokban szerepelnek nem vagyunk az információk birtokában és az általunk korábban leadott anyagokat valaki, vagy valakik az engedélyünk nélkül vágja meg, tölti fel és használja fel. Ezért teljes mértékben elhatárolódunk az elmúlt hónapok eseményeitől és következetesen kérjük ezen cselekedetek azonnali leállítását, megszüntetését a helyzet teljes tisztázásáig.

Az aktuális Sokolébresztő vendége Orha Zoltán, témánk pedig a negyedszázada elhunyt Simonyi Károly fizikus, polihisztor, aki részt vett a Bay-féle holdradar kísérletben, megalkotta az első magyar részecskegyorsítót, majd máig használt ikonikus egyetemi tankönyveket írt, na és persze páratlan "főművét", A fizika kultúrtörténetét. S természetesen nem csak róla, hanem családjáról is szó esik majd, például az ifjabb Károlyról, vagyis a techmilliárdos (Sorosnál valamivel gazdagabb) Charles Simonyiról, aki kétszer is megjárta a világűrt.

Egy elszigetelt alaszkai kutatóállomáson két tudóson láthatóan eluralkodik az őrület. Egyikük bekapcsolja a rádiót, és azt ismételgeti: "Nem vagyunk azok, akik vagyunk." Aztán dulakodni kezdenek egymással, fegyvert fognak a másikra, végül pedig öngyilkosok lesznek. Az őrület oka pedig a jég alól kiemelt rejtélyes férgek számlájára írható. A Hinni akarunk – az X-Akták podcast nyolcadik részében A jég (1993) című részt boncolgatjuk.

2004-ben az időutazás végre valósággá válik, ami természetesen azonnal elhozza a bűnözés prémium szintjét: minek érnéd be egy sima bankrablással, ha egy füst alatt átírhatod a történelmet, megpuccsolhatod a tőzsdét, vagy véletlenül eltörölhetsz egész nemzeteket? A kaotikus idősíkok elkerülésére megalakuló időrendészetnek egyetlen, pofonegyszerű szabályt kellene betartatnia, ám ezt természetesen megszegi valaki, így Max Walker időzsaru pörgőrúgásai mellett a téridő-continuumot is be kell vetnie az ádáz vadászat során. A Parallaxis Podcast aktuális részében az Időzsaru (1994) című kultfilmet vizsgáltuk meg tudományos szempontból – kiderítve, hogy Jean-Claude Van Damme akciói átmennének-e egy fizikaérettségin.

Miközben minden idők legnagyobb rakétájának, a Starshipnek első orbitális startját várjuk, a legkisebb, de nem kevésbé fontos rakéták és űrmérnökök környékén is körülnézünk: hagyományainkhoz híven Székely Anna Krisztinát, a MANT főtitkárhelyettesét faggatjuk a magyar műholdszimulátor-építő és reptető idei diákversenyről, a CanSat Hungaryről. Továbbá elvarrjuk a félbehagyott Fritz Zwicky-szálat: egyik kedvenc asztrofizikusunk 1969-ben pelletekkel rakétahajtóművé alakított Napot "flesselt", ami a Föld-űrhajót néhányezer év alatt más csillagok közelébe szállíthatná. És az is kiderül, hogy mik azok a soft skillek.

Egy könyvajánló kapcsán beszélgetünk potenciálisan élethordozó exobolygókról, arról, hogy az ősleves mitől fog szonetteket írni és egy kevéssé ismert történeti érdekességről. Hogyan kerülhettek Fritz Zwicky, a legendás svájci-amerikai asztrofizikus jóvoltából másfél milliméteres alumínium pelletek Nap körüli pályára alig néhány nappal az űrkorszakot megnyitó első szovjet Szputnyik startja után?

Egy kicsit még elidőzünk a nap- és holdfogyatkozások témakörében, szót ejtve Kolumbusz trükkjéről és felgöngyölítve egy kisebb, magyar történelmi rejtélyt. Utána pedig beszámolunk a NASA aktuális űrtávcső-helyzetéről a sikeresen útnak indult Nancy Grace Roman Space Telescope-ról is, amelynek kapcsán Detre Örs Hunorral is beszélgetünk, aki ebbe a projektbe (is) bedolgozott.

Társműsorvezető-avató adásunkban annak járunk utána, hogy miféle lény falja fel a Napot időről időre, de szó esik Petőfiről is, aki belenéz a Napba és ehhez még a szomszéd hegesztőszemüvegét sem kéri kölcsön, kiküldött tudósítónk pedig beszámol róla, hogy megéri-e több ezer kilométert utazni egy olyan buli kedvéért, ami csak pár percig tart.

Témánk ezúttal a geo- és klímamérnökség kérdésköre: hogyan lehetne mesterségesen szabályozni bolygónk éghajlatát, akár az űrtechnika lehetőségeinek felhasználásával?

Ebben az adásban a Szojuz-11 személyzetére, Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósokra emlékezünk, akik 55 évvel ezelőtt haltak meg a világ első űrállomásáról hazatérőben, miután végrehajtottak egy sikeres 23 napos küldetést – amin ott sem kellett volna lenniük.

Ismét Orha Zoltán a vendégünk, a téma pedig Marik Miklós, a iskolateremtő napfizikus, legendás egyetemi tanár és ismeretterjesztő, aki épp 90 éve született.

Témánk a 2027-re tervezett Artemis-3 küldetés, amelynek nemrég jelentették be a személyzetét. A repülés bizonyos értelemben a Holdra szállás "főpróbája" lesz, három gigantikus hordozórakétával, két holdkompszerűséggel és négy űrhajóssal. Elképesztően izgalmasnak, kockázatosnak és a program szempontjából sorsfordítónak ígérkezik.

Témánk a NASA és a Katalyst Space vállalat példátlan küldetése, amelynek keretében a Föld légköre felé tartó Swift gammacsillagászati űrtávcsövet terveznék megmenteni. Ehhez "csak" annyira volna szükség, hogy egy másik műhold megkeresse és összekapcsolódjon a teljesen passzívan sodródó teleszóppal, amelyre egyébként semmiféle dokkolórendszert nem terveztek. Ja, és persze nem feledkezünk meg a TILOS MARATONRÓL sem.

Fő témánk az idei CanSat Hungary csapatverseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) bonyolít, s amelynek keretében ezúttal is középiskolások építenek önműködő üdítősdoboz-méretű műholdszimulátorokat, amelyeket aztán rakétával repítenek jó magasra, majd ejtőernyővel pottyannak vissza. Műsorunkba látogatott a verseny főszervezője, Székely Anna Krisztina, illetve két korábbi versenyző, Kis Botond, a tavalyi nyertes csapat vezetője, idén már mentor (mellékesen rakétaépítő) és Szegedi Bálint, volt döntős versenyző, veterán MANT-os, már egyetemista.