Hogyan ismerjük fel az internet bugyraiból előbukkanó, sokszor a média által is felkapott, tudományosan nem megalapozott híreket? A következőkben néhány egyszerű lépésben bemutatjuk, hogy miként ne essünk az álhírek csapdájába.
Az első és legfontosabb lépés mindig a forrás ellenőrzése
A weboldal. Ha weboldalról származik, vizsgáljuk meg azt. A sok felugró hirdetés harmadrangú weboldalt takarhat. De a domain név maga is hasonlíthat egy ismert tudományos oldaléra, ezért az emberek gyakran összekeverik. Vagy épp valamilyen túlzottan elvont, például szabadon ébredők, tiltott tudás, satöbbi, hívószavakkal. Illetve tele vannak felugró hirdetésekkel. Az ilyen oldalakra érdemes rákeresni a hamis, fake, álhír szavakkal kiegészítve.
A szerző vagy közlő. Ha valaki leírta, kimondta, ellenőrizzük le az illető személyét illetve hitelességét a témában. Van-e a témában tudományos ismerete, végzettsége? Tényeket sorol fel vagy csak véleményt? Elképzelhető, hogy a pozíciójából kifolyólag befolyásolhatja a tömegeket (például egy celeb a rajongóit) vagy meg akarja nyerni magának a hallgatóságot (például egy politikus). De az is lehet, hogy csak a másik oldalt akarja rossz színben feltűntetni (sok konteósnál ez megfigyelhető – például „a rák ellenszerét már rég felfedezték, de a gonosz orvosok eltitkolják”.) A tudományban nem járatos portálok illetve emberek gyakran kiforgatják a tudományos híreket a szenzációhajhászás miatt (például a marsközelséget úgy adják elő, mintha akkora lenne, mint a Hold). Azt is fontos megfigyelni, hogy a szerző miként fogadja a kritikát. Az áltudományok hívei ilyenkor összeesküvést kiáltanak (például a NASA eltitkolja, hogy a Föld lapos), pedig éppen ők azok, akik konteókban hisznek. Az áltudmományos oldalak és szerzők tudománytagadók.
A képek és azok forrása. Az áltudományos oldalak sokszor szándékosan manipulált képeket használnak. A képeknél érdemes felkeresni az eredeti forrást képkereső segítségével.
A források hitelességének leellenőrzése. Ha a cikk tartalmaz linkeket, az valószínűleg hasonló hoax oldalakra fog elvezetni. Az is fontos, hogy a linkben található forrás mennyire támogatja a cikket. Ha azonban nem használtak forrást, az ismét eleve gyanúra adhat okot ("Az interneten olvastam, tévében láttam, szomszédtól hallottam" – és hasonló kijelentések természetesen nem hiteles források.) Tudományos tények esetében mindig találunk szakértői értékeléseket, megismételhető kísérletet, kutatási anyagokat és pontos méréseket stb. Az áltudományok mögött nincs szakértelem, kísérletei megismételhetetlenek, mérései durvák. Szakértői általában nem valós szakemberek és/vagy nem valós adatokat használnak.
Ellenőrizzük a dátumot! Az ilyen oldalak gyakran támasztanak fel elavult híreket vagy képeket. Attól, hogy valami harminc évvel ezelőtt megállta a helyét a tudományban, ma már nem biztos, hogy releváns. Kérdés az is, elhangzott-e minden tény? A bulvármédiák eleve szeretik híres emberek véleményét tényként közölni. Az áltudományok pedig általában kiválasztják azon tényeket, amelyek igazolhatják saját állításaikat, de a többit – amik viszont cáfolják azt – figyelmen kívül hagyják.
Az áltudományok ragaszkodnak a rögeszméikhez, míg a tudomány az új bizonyítékok fényében hajlandó a változásra. Sokszor kisebb eredményekből következtetnek nagyokra, általánosítanak. Ide tartozik, hogy az áltudomány széleskörű felhasználást követel meg. (Például egy "gyógykészítményről" azt állítják, hogy mindenre jó). Ehhez hozzátartozik, hogy sokszor lehetetlen elvárásokat támaszt (például rengeteg pénzt kér egy olyan termékért, amelyről valójában nem lehet tudni, mennyire hatékony).
Clickbait. Sok hatásvadász cikk olyan címeket ad a közlésének, hogy az emberek biztosan rákattintsanak – ez az úgynevezett clickbait vagy kattintásvadászat. Aztán a cikkben teljesen más tartalomról van szó. (Például dinoszaurusz DNS-t találtak, a Jurassic Park világa valósággá válik – aztán a cikket olvasva kiderül, hogy erről azért nincs szó…). Az ilyen oldalaknál sokszor a cím után nyomtatott nagybetűvel még oda is írják, hogy: KATTINTS! Ez legyen egy figyelmeztető jel (a hatásvadász oldalak eleve szeretnek nagybetűt használni). Úgyhogy még véletlenül se kattintsunk.
Önmagunk vizsgálata
Ez több szempontból is fontos. Egyrészt meg kell kérdeznünk magunktól, hogy értettük-e a cikket. Ha nem, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem értünk a témához. A konteó-oldalak sokszor keverednek magukkal önellentmondásba vagy próbálnak nagyon szakmainak tűnni. Ha zavaros, amit olvasunk, akkor az is egy figyelmeztető jel lehet. A tudománytalanságból fakadó elhamarkodott következtetések miatt az ilyen közlésekben rengeteg a logikai tévedés. Mivel ezt ők is tudják, igyekeznek az embereket megtéveszteni. Ezek hamis kettősségérzetet keltenek a hallgatókban, olvasókban.
De ne essünk abba a hibába se, hogy csak a címet olvassuk el és úgy szólunk hozzá. Véleményünk valószínűleg eltér majd a többiekétől, ami félreértésekhez és felesleges vitákhoz vezethet. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a hallott vagy olvasott információ milyen érzéseket kelt bennünk. Ha például gyomoridegünk lesz, akkor valószínűleg valóban az volt a célja, hogy az olvasókat szándékosan felidegesítse. Ha azt érezzük, hogy összezavar vagy ez csak egy rossz vicc érzésünk támad, az ismét gyanúra ad okot.
Végül vegyük figyelembe a saját torzításainkat. A véleményünk és a hiedelmeink bizony hatással vannak az ítélőképességeinkre, de a vélemény nem egyenlő a ténnyel.
Keressünk valóban tudományos forrást vagy kérdezzünk szakértőket! Ha a történet valószínűtlen, keressünk egy ismert forrást, ami lehozta ugyanazt a hírt, vagy kérdezzük a szakértőket!
A végére hagytuk a legfontosabbat! Ha bármilyen, tudományosan pontatlan, áltudományos vagy más hasonlóan gyanús hírekbe botlunk, még véletlenül se osszuk meg!
emTV.hu
