2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

Marsrengések, Nauka, szélszínház

Sokolébresztő #111

2021. július 29. - vinczemiki

A legfrissebb Sokolébresztőben jó mélyre beástuk magunkat: ezúttal a Mars belsejébe! Miközben ugyanis a híradások tobzódnak a lebilicselő felszíni videókban az amerikai és kínai marsjárók, no meg persze a nevéhez méltóan zseniális Ingenuity helikopter jóvoltából, több, mint egy teljes marsi éve, vagyis 2018 novembere óta szerényen, csendben dolgozik az InSight, a NASA egyetlen "helyhez kötött" szondája is a rozsdás bolygón. Természetesen nem az amerikai űrügynökségről lenne szó, ha ez az amúgy nagyjából "betekintést" jelentő értelmes név nem egy erőltetett rövidítést takarna, melynek feloldása INterior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport. Ebből azonnal kitetszik, hogy itt szeizmológiai, vagyis marsrengéstani vizsgálatok szerepelnek a programban elsősorban. De mit árulhat el Naprendszerünk történetéről egy hiperérzékeny rengésmérő állomás egy másik égitesten?

sokol_cov111.jpg

A múlt héten az internet érdeklődő népe, köztük én is, feltehettük kérdéseinket egy online beszélgetés keretében az InSight vezető kutatóinak. A médiaesemény apropójául a csoport három közleményének megjelenése szolgált, melyek a rangos Science folyóiratban láttak napvilágot a közelmúltban. Az InSight által detektált hétszáznál is több igen gyenge (Richter-skála szerinti 4-es erősségűnél alacsonyabb besorolású) marsrengés elemzéséből kikövetkeztették, hogy a vörös bolygó kérge vékonyabb a korábban becsültnél: 100 km körüli helyett jellemzően csak 40 km-es vastagságú. Olvadt fémes magja viszont úgy tűnik, sokkal robusztusabb a vártnál, mintegy feleakkora átmérőjű, mint maga a bolygó. Ebből persze az is következik, hogy a mag sűrűsége kisebb, vagyis olvadt vas és nikkel mellett könnyebb elemeket, ként, szenet, oxigént és hidrogént is tartalmaznia kell. Ezek az összetevők viszont csak a Naprendszer keletkezésének legkorábbi szakaszában álltak rendelkezésre a Mars pályájának vidékén, vagyis ezzel erősen behatárolható, hogy a bolygónak mikor kellett kialakulnia a Nap körüli por- és gázfelhőből.

nauka.jpg

Minderről sok érdekes részletet mesélt el Mark Panning (NASA JPL), Amir Khan (ETH Zürich) és Sabine Stanley (Johns Hopkins University), de múltkori témánkra, vagyis a Virgin Galactic magánűrrepülésére is visszatértünk az adás elején, s nagy örömünkre megszólaltathattuk L. Laki Lászlót is, aki széltánc-koreográfusként és társulatvezetőként dolgozott egy Virgin-űrruhákra épülő produkción a kozmikus turisztikai cég megbízásából. Végül pedig kitárgyaltam az aktuális Nauka-odüsszeiát, vagyis az ISS-re éppen a mai napon kikötő orosz kutatómodul több évtizedes viszontagságos történetét. Hallgassátok szeretettel!

A Parallaxis, a Planetocast és a Sokolébresztő epizódjai elérhetőek Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, valamint iTunes-on és Spotify-on is! Kattins ide!

emTV.hu // Tilos Rádió // fotók: NASA, Roscosmos

post_sc.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr5016639154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása