A SzubZsáner negyedik adásának témája a Jurassic Park vagyis Michael Crichton ikonikus regényei, melyek nálunk Őslénypark illetve Szörnyek szigete címen futnak. A téma aktualitása, hogy június 9-én jelenik meg az egész filmes érát lezárni hivatott Világuralom. Meghívott vendégünk Magyar János, az ELTE TTK tudományos segédmunkatársa és paleontológus hallgatója. Adásunkban szokásunkhoz híven a könyveket (elsősorban az első részt) hasonlítjuk össze a filmekkel (elsősorban az első és második résszel).
Jánossal először arról beszélgettünk, hogy épp a Jurassic Park miatt lett paleontológus, majd kitárgyaltuk, hogy mennyire lehetne klónozni ezen állatokat (vagy akár másokat) a valóságban. Illetve megkülönböztettük a madár- és nem madárszerű dinoszauruszokat. Ezután megvizsgáltunk néhány dinoszauruszt. A beteg Triceratops eredetileg Stegosaurus volt a könyvben. A Triceratops a regényben ráadásul rövidlátó, lassú dinoszauruszként tűnik fel, amely mindenre rátámad, mint az orrszarvú, de a piros szín elijeszti. Tisztáztuk a kompik eredetét is. A könyvben néhány példány a szárazföldre kerül, megölnek több csecsemőt és megsebesítenek egy kislányt. Ilyen szempontból a könyv sokkal véresebb. De a regényben alapvetően dögevők, illetve a sauropodák trágyáját fogyasztják, ami a valóságban nem lehetett jellemző. A Velociraptorhoz a Deinonychus antirrhopus-t használta fel Chrichton egy olyan rendszertannal, melyben az állatot átsorolták a velociraptor nembe.
Górcső alá vettünk néhány tudományos pontatlanságot, mint például: a T-rex nem lát, ha nem mozgunk. A végére pedig egyes karakterek halálát vagy majdnem-halálát hagytuk, mint amilyen Ian Malcolm, dr. Wu vagy maga Hammond.
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Ivanics-Rieger Klaudia // borítókép: Universal Pictures / Amblin Entertainment
