Úrkút geológiailag rendkívül változatos hely. Egy 3-5 millió éves, mára természetesen halott pajzsvulkán, a Kab-hegy lábánál helyezkedik el. Ám a vulkanikus kőzetek mellett triász, jura és eocén koriak is megtalálhatók is, tele rengeteg ősmaradvánnyal, mint az ammoniteszek, a nummulitesek (Szent László pénze), tengerisünök, ostrea kagylók és radiolitesek. Emellett 2019-ig itt működött az egyetlen mangánbánya, amely éppen 100 évet élt meg. A mangánkitermelésnek köszönhetjük az Őskarsztot is.
Mit meg nem tennél kiskedvencedért: finom ennivalók, érdekes játékok, puha fekhely, orvosi ellátás, ha beteg, sok simogatás, gondoskodás? És ők mit meg nem tettek miértünk, emberekért, ezek a szőrös vagy éppen puccos négylábú esetleg éppenséggel lábatlan kis lények?
Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának szerdai közleményében írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ez ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során sokkal szigorúbbá váltak is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, amelynek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás. Most nevet kapott tizenhat magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.
Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.
Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.
Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A 3D nyomtatás az a technológia, amely – bár az 1980-as években fejlesztették ki – sokáig csak tudományos intézetekben és külföldi egyetemeken volt elérhető. Néhány éve azonban hatalmasat lépett előre, hogy ma már az átlagemberek is hozzáférhessenek. Napjainkban ugyanis bárki vehet egy kisebb teljesítményű 3D nyomtatót.
Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós – jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a videóüzenetben közölte, hogy az űrutazás kutatási célokat fog szolgálni. Az űrhajós amerikai együttműködéssel fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérleteket – tette hozzá.
Az Egy hét a csillagok alatt programsorozat részeként a Perseida-maximum környékére szervezett bemutatókon több mint harminc helyszínen várják majd amatőr csillagászok, csillagvizsgálók és egyesületek az érdeklődőket – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán az MTI-vel. A Perseidák hullócsillagai az év legjobban megfigyelhető meteorzáporaként bukkannak fel az éjszakai égen. Óránként legalább húsz-harminc hullócsillagra lehet számítani – olvasható a közleményben.
A legfrissebb Sokolébresztőben jó mélyre beástuk magunkat: ezúttal a Mars belsejébe! Miközben ugyanis a híradások tobzódnak a lebilicselő felszíni videókban az amerikai és kínai marsjárók, no meg persze a nevéhez méltóan zseniális Ingenuity helikopter jóvoltából, több, mint egy teljes marsi éve, vagyis 2018 novembere óta szerényen, csendben dolgozik az InSight, a NASA egyetlen "helyhez kötött" szondája is a rozsdás bolygón. Természetesen nem az amerikai űrügynökségről lenne szó, ha ez az amúgy nagyjából "betekintést" jelentő értelmes név nem egy erőltetett rövidítést takarna, melynek feloldása INterior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport. Ebből azonnal kitetszik, hogy itt szeizmológiai, vagyis marsrengéstani vizsgálatok szerepelnek a programban elsősorban. De mit árulhat el Naprendszerünk történetéről egy hiperérzékeny rengésmérő állomás egy másik égitesten?
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány. A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra.
Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében. A ballon révén kristálytiszta felvételek készíthetők az űrről egy Föld körül keringő teleszkóp – például a Hubble – költségeinek töredékéért.
A pszichiátriai betegeknél magasabb a kockázata, hogy a Covid-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak – ezt állapította meg egy új tanulmány, amely a The Lancet Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg. A témában készült eddigi legnagyobb elemzés a pszichiátriai betegek Covid-19-kockázatait vizsgálta. A kutatás megállapítása szerint a mentális rendellenességben szenvedő betegek esetében kétszerese a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata a SARS-CoV-2-fertőzés miatt azokhoz képest, akik nem szenvednek mentális betegségekben – olvasható EurekAlert tudományos hírportálon megjelent közlemény.
Rekordkevés, mindössze tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát – írta a BBC hírportálja pénteken. Az akkor tizennégy éves Stephanie Isaacson meggyilkolásának ügye addig számított úgynevezett döglött aktának, amíg a modern technológia lehetővé nem tette, hogy megvizsgálják azt a minimális DNS-t – tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiséget –, amennyi a gyanúsítottból maradt.
