Négy epizódból álló dokumentumfilm-sorozat debütált a Netflixen a Challenger űrsikló 1986-os katasztrófájáról, amely kitörölhetetlenné, a robbanás pillanatai vakuemlékké váltak egy generáció számára a tengeren túlon. A J.J. Abrams produkciós cége által készített, az Oscar-díjas dokumentumfilm-rendező, Daniel Junge és Steven Leckart által jegyzett sorozat a katasztrófa kibontakozását és utóhatásait mutatja be. A sorozat Challenger: Az utolsó repülés címmel látható a Netflixen.
Az aligátort héliumos hangon beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét – írta a BBC hírportálja pénteken.
Kedves Távoli Jövőbeli Olvasóink! Egy felhívással fordulunk hozzátok. Ajánlót kellene írni a legújabb Parallaxis Podcasthez, amiben az időutazás logikai buktatóiról, no meg különböző sci-fikben való megjelenítéséről társalgunk. Az adásban kitárgyaljuk, hogy mi mindent képzelődtek össze a regényírók és tudósok a témakörben a 19. század végétől a nemrég bemutatott Tenet című Christopher Nolan-féle idővonalakat összegubancoló filmig. Ezt a mozit amúgy tisztességesen végignéztük és (jó spoileresen) meg is beszéljük. De biztosan Ti is láttátok már valami filmmúzeum-szerűségben vagy letöltöttétek az agyatokba. Szóval mindezt tömören, de érdekesen össze kellene foglalni, meg jó lenne még bele valami idétlen időparadoxonos poén is. Mivel nekünk nem jön az ihlet, csak bennetek bízhatunk, kedves jövőbeli olvasóink! Bennetek, és abban, hogy egyszer majd csak megoldódik az időutazás problémája, s akkor két egymást követő munkanap között bárki kiugorhat egy laza egyhetes mamutszafaris-síelős élményprogramra a jégkorszakba. És ha ez az idő elérkezik, akkor Ti, akik ezt a felhívást egy számunkra még elképzelhetetlen archívumban olvassátok, utazzatok vissza 2020-ba és küldjetek emailben egy remekbe szabott műsorajánlót a 33. Parallaxis Podcastről, s a tárgyba írjátok be: "műsorajánló a jövőből". A határidő: 2020. szeptember 16, vagyis tegnap. A legjobb pályamunkát megjelentetjük pontosan ezen a helyen, itt a blogon, ebben a posztban. Az emailben ne felejtsétek el megadni egy 2020-ban élő felmenőtök vagy gyermek önmagatok elérhetőségét, hogy átadhassuk hiper-szuper ajándékotokat.
Idén október utolsó éjjelén érkezik el az a történelmi pillanat, amikor elmondhatjuk majd, hogy immár húsz éve nem telt el egyetlen perc sem, amikor az Emberiség minden tagja egy bolygón tartózkodott volna. Ugyanis 2000 október 31-én indult útnak Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) első alapszemélyzete: egy amerikai és két orosz űrhajós. Onnantól kezdve az űrállomás nőtt-nődögélt, a csapatok pedig egymásnak adták a stafétát. A 2000-ben még csupán három, busz méretű modulból (lakó- és munkaegységből) álló ISS időközben egy 450 tonnás futballpálya nagyságú monstrummá nőtte ki magát, melynek lekótere kettő Boeing 747-es belterével megegyező térfogatú, s jelenleg épp a 63. alapszemélyzet teljesít szolgálatot a fedélzetén.
Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával – ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.
A Meteoritkráter Expedíció célpontja a 121 millió éve kőmeteorit formálta, 9 kilométer átmérőjű, tóval fedett svédországi Mien romkráter és krátertó. Az asztroblém felszínalaktani formáit, impaktitjait, – környezettudományi szemmel – talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává.
Bemutatták Rubik Ernő A mi kockánk című könyvét pénteken a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az elmúlt csaknem fél évszázadban világszerte több mint 350 millió példányban elkelt Rubik-kocka történetét, az alkotó ehhez kapcsolódó gondolatait rögzítő kötet a következő hetekben számos külföldi országban is megjelenik.
Negyvenkettő nappal a legutóbbi beszélgetésünk után visszatérve, feltöltődve ugrottunk neki podcastünk új évadjának. Megfelelő agyi és lelkiállapotban ahhoz, hogy olyan általános érdeklődésre számot tartó, fontos kérdések megválaszolását bátorkodjuk megkísérelni, mint hogy létezik-e a Balaton, hogyan nézne ki a valóságban egy anyag-antianyag robbanás, vagy éppen, hogy hogyan határozható meg (ha ugyan egyáltalán), hogy mi és mi nem sci-fi.
Tűéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából.
A hétfői Sokolébresztőben végre-valahára sikerült a stúdióban egyesíteni az "állandó" szakértői csapatot, azaz Werner Norbert és Pál András kollégák is bejöttek a Tilos Rádió stúdiójába, hogy alaposan beszámoljanak az elmúlt heteik, hónapjaik eseményeiről. Barátaink az ezerrel pörgő világjárvány-megszorítások közepette megépítettek és alig két hete beszereltek egy Csehországban készült kisműholdba egy saját fejlesztésű detektort, mellyel a "rejtélyes" kozmikus gammafelvillanások nyomába eredhetnek majd.
Hetedikes, pontosabban mindjárt nyolcadikos lelkes unokahúgunkat eléggé érdeklik a fizikai kísérletek. Így amikor néhány napig nálunk vendégeskedett augusztus elején, elhatároztuk, hogy együtt bemegyünk a laborba és kitalálunk magunknak egy izgalmas, gyorsan megvalósítható “instant” kutatási projektet. A témaválasztásban segítségünkre volt az újra bedurvuló világjárvány miatt sajnos éppen törölt IYPT nemzetközi fizikaverseny egyik feladata, mely a fata morgana, vagyis a hidegvízi délibáb nevű fénytörési jelenség vizsgálatára irányult. Ennek az “általános iskolásított” verzióját hajtottuk végre. A kísérletben mellékesen megmutattuk, hogy azért lehet, hogy a Föld mégsem feltétlenül lapos.
Megfelelő minőségben és mennyiségben rögzítettek adatokat a koronavírus-fertőzés veszélyét minimálisra csökkentő tömegrendezvény formátum kifejlesztésére szervezett hét végi popkoncert-szimuláción a németországi Lipcsében – nyilatkoztak a kutatás vezetői vasárnap.
Magyarország első kereskedelmi, valamint kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdjának üzemeltetésére CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven leányvállalatot alapított a 4iG; a tőzsdei társaság igazgatóságának döntését hétfőn tette közzé a BÉT honlapján.
