A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Oly korban élünk, amikor bárminémű esemény történik, szinte a tudományos hírekkel egyidőben születnek meg az adott témáról a mémek, azaz a rövid, vicces konzekvenciák. Sőt, gyakran épp ez a nyúlfarknyi szösszenet hívja fel a szélesebb közönség figyelmét egy-egy ismeretterjesztő információra. Így járt Erwin Schrödinger kvantummechanikai elmélete is.

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás, azaz a hepatitis elleni küzdelemben. Jelenleg mintegy hetvenegymillió, hepatitis C-vel krónikusan fertőzött ember él a világon, ami csaknem egy százaléka a lakosságnak. Ebből látszik, hogy egy népegészségügyi szempontból nagyon jelentős betegségről van szó – mondta Schaff Zsuzsa Széchenyi-díjas orvos, patológus hétfőn az MTI-nek, hozzátéve, hogy az idei orvosi Nobel-díjjal kitüntetett kutatók a legelső lépést tették meg ahhoz, hogy megszabadítsák az embereket ettől az évente több százezer ember haláláért felelős betegségtől.

A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum harmincegy százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia. Az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban bemutatott kutatás méréseihez galaxishalmaz-technikát használtak.

A 6G mobil rádiós technológiák nemzetközi kutatási projektjében vesz részt a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), az úgynevezett Hexa-X projekt tizenkétmillió eurós, tehát csaknem négy és félmilliárd forintos támogatást kapott az Európai Bizottságtól – közölte a SZTAKI az MTI-vel.

Isaac Newton korszakalkotó Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (a természetfilozófia matematikai elvei) című művében már 1687-ben leírta az égi mechanika, a bolygómozgások összes fontosabb összefüggését. Azt is megmutatta, hogy – legalábbis elvileg – lehetséges akármilyen tárgyat a Holdéhoz hasonló Föld körüli röppályára juttatni. Tapasztalati tény, hogy minél gyorsabban dobunk el vízszintesen egy labdát (malomkövet, zongorát, műholdat) annál messzebb esik le. Ám mivel Földünk gömbölyű, léteznie kell egy olyan kezdősebességnek, amelynél leesés helyett az elhajított tárgy körberepüli bolygónkat, s esetleg fejbe talál minket. Ez a sebesség azonban nem kisebb, mint 8 km másodpercenként, ráadásul tovább nehezíti a helyzetet, hogy minél gyorsabban repül az objektum, annál jobban fékezi a légellenállás. Ezért 100 km-nél alacsonyabban – ott gyakorlatilag már vákuum van – nem is érdemes próbálkoznunk. Nem csoda hát, hogy évszázadokat kellett várni, hogy az elméletben végtelenül egyszerű ötlet megvalósuljon.

A Balaton vize jobban algásodik a rövid, intenzív hőhullámok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) vízi mezokozmosz rendszerében végzett első átfogó kutatás előzetes eredményeiből. A nyáron zajlott, egy hónapig tartó kísérletről Vad Csaba, az intézet kutatója számolt be az MTI-nek.

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy hatvankétmillió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

A nagy sonkakagyló, a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon. A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal.

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.

A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak – olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.

A prágai gettó mélyén zúzó mítikus Gólemtől Kempelen Farkas sakkozógépén át Pinocchio és Data parancsnokhelyettes alakján átívelő, évszázadokat felölelő gondolatfüzér bizonyítja, hogy az emberi elme már régóta készíti föl magát a nagy találkozásra. A találkozásra, amely a mostanság óvodába járó generáció életében talán végre tényleg megtörténhet, sőt esetleg már a miénkben is. A pillanatra, amikor egy hús-vér ember szemtől szemben állhat majd egy zavarbaejtően emberszerű, tudatosnak ható mesterséges teremtménnyel, egy androiddal, humanoid robottal. E "lénynek" minden reakciója emberinek tűnik majd, döntései kétségtelenül intelligensek lesznek, s mi mégis azon tanakodunk majd, hogy vajon valóban vannak-e érzései, álmai, intuíciója, vagy csak egy fejlett tanulóalgoritmus dolgozik pozitronikus agyában (bármit jelentsen is ez), melynek fő célja, hogy megtévesszen minket.

A Kanári-szigeteken lévő Gran Telescopio Canarias (GTC) űrteleszkóp és a chilei ALMA teleszkóphálózat segítségével tett felfedezéseikről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című tudományos lapban számoltak be a tudósok.