Eltűnhet a Himalája Viagrájának is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről. Az ophiocordyceps sinensis-t, azaz a kínai hernyógombát Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban.
Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével. A négy új felvétel körülbelül kétszáz kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között.
Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése miatt immár nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.
Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója bizonyítékokat talált arra, hogy a nagy olasz művész szemtengelyferdüléssel élt, vagyis kancsal volt. Ezen állapotban a szemek különböző pontok felé néznek, a két szem két különböző képet lát.
Október 20-án, szombat hajnalban indul a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség a Japán Űrügynökség által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel pénteken.
A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel – közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportja.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek.
A kulisszák mögötti videó érkezett a népszerű ismeretterjesztő sorozat, a Kozmosz legújabb évadához: a neves tudósokkal és televíziós scifi veteránokkal fémjelzett produkció folytatását több olyan helyszínen forgatják, ami az emberiség fejlődésében mérföldkőnek számít.
Újabb giroszkópja romlott el a Hubble űrtávcsőnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az űreszköz tartalékos üzemmódban működik. Az űrtávcső legfontosabb eszközei közé tartoznak a giroszkópok, melyek stabilizálják, valamint módosítják a pályáját, ezzel teszik lehetővé tudományos munkájának elvégzését.
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei – mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból – adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.
A Parallaxis állandó szakértőjének, Vincze Miklós elméleti fizikusnak a klímakutatás a szakterülete. Csütörtökön az ELTE "Atomoktól a csillagokig" sorozat részeként "Óceáni áramlások és tornádók a laborasztalon" címmel a különböző folyamatok éghajlati rendszerünkre gyakorolt hatásairól láthatunk egy érdekes előadást Miklós közreműködésével a huszadik születésnapját ünneplő Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium néhány kísérleti eredményén keresztül. Lemaradtál? A Galileo Webcastnek köszönhetően megnézheted!
Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.
Először készült felmérés a negyvenöt év alatti magyarországi kutatók helyzetéről, amelynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, harmincöt év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak jövőjüket – közölte hétfőn az MTA.
