A nemzetközi nukleáris fúziós projektnek évekig tartó késedelemmel kell szembenéznie – nyilatkozta a vezetője, hetekkel azután, hogy az Egyesült Államok kutatói áttörést jelentettek be a hőn áhított cél elérésében – írja a The Guardian. A fúzió során könnyű elemek atommagjait kényszerítik össze egy szuperforró plazmává, amelyet erős mágneses erők tartanak egy tokamaknak nevezett fánk alakú kamrában, amelyről a legutóbbi Parallaxis Podcastben az Utazók (2016) című film kapcsán beszélgettünk is.

A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (Iter) projekt célja, hogy bebizonyítsa a fúzió mint nagyszabású és szénmentes energiaforrás megvalósíthatóságát. Ez egy több évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés, amelyet egy dél-franciaországi helyszínen próbálnak létrehozni, de számos technikai kihívással és költségtúllépéssel küzd.

Az elképzelés szerint a tengervízből kinyerhető hidrogén izotópjaiból származó részecskék összeolvasztása biztonságos és szinte kimeríthetetlen energiaformát hoz létre, az uránból vagy plutóniumból származó atomok felhasításához képest.

Az Iter korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2025-re létrehozza a plazmát. Ezt a határidőt azonban el kell halasztani, mondta Pietro Barabaschi, aki szeptemberben lett a projekt főigazgatója, majd hozzátette, a dátum "eleve nem volt reális", azóta pedig két komoly probléma is felmerült. Elmondása szeribt az egyik baj, hogy a létesítmény 19 méterszer 11 méteres kamrájához összehegesztendő tömbök illesztései nem megfelelő méretűek voltak, míg a másik a korrózió nyomai a hőpajzsban, amelyet arra terveztek, hogy megvédje a külvilágot a magfúzió során keletkező hatalmas hőtől. A problémák kijavítása "nem hetek, hanem hónapok, sőt évek kérdése" – mondta Barabaschi az Agence France-Presse-nek a létesítményben tett látogatás során.

Elmondta, hogy az év végéig új ütemtervet kell kidolgozni, amely tartalmaz némi módosítást a várható költségtúllépés megfékezésére és a francia nukleáris biztonsági ügynökség biztonsági követelményeinek való megfelelésre. Továbbá reményét fejezte ki, hogy az Iter képes lesz behozni a késedelmet, amikor a 2035-re tervezett teljes fázisba lépésre készül majd.

A project egyébként az 1985-ös csúcstalálkozót követően indult el az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan és az akkori szovjet vezető, Mihail Gorbacsov között. Az Iter hét hivatalos partnere Kína, az Európai Unió, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország és az Egyesült Államok. Az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul a projekthez az Euratomtal (az Európai Atomenergia-közösséggel) a Brexit feltételeinek részeként kötött megállapodást követően.

Oroszország az ukrajnai inváziója ellenére továbbra is részt vesz az Iterben. Novemberben elküldte a tokamak felső részéhez szükséges hat óriásmágnes egyikét.

Eközben december 13-án az Itertől külön dolgozó amerikai kutatók fontos technikai áttörést jelentettek be! A kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói ugyanis közölték, hogy a világ legnagyobb lézerével először sikerült olyan fúziós reakciót létrehozniuk, amely több energiát termelt, mint amennyire a fúzió előállításához szükség volt.

"Némi verseny minden környezetben egészséges, és ha holnap valaki találna egy újabb áttörést, amely feleslegessé tenné a munkámat, nagyon boldog lennék"

– mondta Barabaschi az amerikai kutatók sikeréről.

emTV.hu // The Guardian // címlapképünk illusztráció / Pixabay