Szót ejtünk potenciális marsi életnyomok szenzációs felfedezéséről, amit a Perseverence marsjáró tett a minap a vörös bolygón. Utána pedig Dr. Mátyás Bencével beszélgetünk, aki a Genesis űripari startup vezetője. Bencéék egy kísérleti teherűrhajó fedélzetén egy saját fejlesztésű inkubártorban apró biológiai mintákat küldenek majd fel egy olyan spéci Föld körüli pályára, ahová ember (sőt, emberi DNS) eddig még nem merészkedett.
Amikor 2021 februárjában Marsot ért a Perseverence marsjáró, Till Attiláék Propaganda című online műsorába elvittem az ELTE Alkalmazott Földtani Tanszékének ásványtárából egy hárommilliárd éves földi életnyomot, egy sztromatolitot (itt a képe, egy matchbox-méretű Percyvel), s elmondtam, hogy ha a rover ilyesmit talál egyszer a Marson, akkor nagyon örülhetünk. A Perseverence leszállóhelyét, a hatalmas Jezero-krétert éppen úgy választották meg, hogy maximalizálják a mikrofosszíliák megtalálási esélyét. Ha volt olyan mikrobiális élet, ami olyan nyomot hagyhatott, amit milliárd évekkel később is meglelhetünk, azt éppen itt érdemes keresni, a Jezero ugyanis valaha egy sekély tenger lehetett, pont olyan hely, amilyet a földi moszattelepek is szeretnek, szerettek.
Három és fél év marsi bóklászás után a Perceverence, úgy fest, végre talált valami hasonlóan érdekeset. Az alábbi kép nem az ELTE ásványtárából, hanem a Marsról származik, s az itt látható alakzatok a geológusok és exobiológusok szerint valóban rendkívül gyanúsak. Meg is vizsgálták ezt a kőzetet a fedélzeti műszerekkel, s ki is következtették, hogy olyan vegyületek fordulnak elő benne nagy arányban, amelyek a Földön a baktériumok jelenlétéhez szoktak kötődni. Valódi életnyom ez? A kérdés legalább addig nyitva marad, amíg Percy mintái el nem jutnak a Földre, az erre tervezett mintahozó-küldetés kilátásai azonban sajnos nem valami fényesek, ahogy arról hét adással ezelőtt már a Sokolébresztőben is ejtettem szót.
Ennél lényegesen jobb esélyekkel tervezgethet a közeljövőt illetően a Genesis nevű magyarországi űripari startup, amely nem marsi életnyomokat szeretne a Földre hozni, hanem egyszer majd ennek fordítottjában, a földi élet Marsra telepítésében működne közre. Az igencsak ambíciózus távlati terv egyik első, de fontos előkészítő lépése hamarosan megtörténhet. Dr. Mátyás Bence, a cég CEO-ja elmondta: egy cubesat méretű inkubátor-kabinban földi génminták százait, továbbá magok és hasonló apró biológiai preparátumok sokaságát küldik majd föl a Nyx nevezetű európai magán-teherűrhajó Mission Possible nevű kísérleti repülésén a kalifornai Vandenberg Space Force Base-ről valamikor 2025-ben.
Mi a háromkörös Föld körüli kísérleti utazás célja, hogyan működik az egész kísérleti és üzleti konstrukció, és miért különleges a pálya, amire a kabin fölrepül? Milyen elváltozásokat idézhet elő a megnövekedett kozmikus sugárzás a növényi vagy épp emberi DNS-ben? S mi köze mindennek a Mars terraformálásához? Ezeket a problémákat és még sok mást is is alaposan megbeszéltük Bencével az adásban. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: the Exploration Company, képek: Vincze Miklós, NASA, Genesis 1:11
