Már tizenháromezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok. A Stanford és a Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra.
A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtöki közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.
Az Európai Unió mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs pályázatát hét pályázó közül az AI4EU konzorcium nyerte el, amelynek tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem is – tájékoztatta a BMI csütörtökön az MTI-t. A támogatás keretösszege mintegy húszmillió euró.
Prágában 1775 óta nem volt ilyen forró és meleg a nyár, mint az idei – közölte a Cseh Meteorológiai Intézet csütörtökön a weboldalán. A meteorológusok a cseh főváros központjában álló Klementinum egykori jezsuita kolostorban működő meteorológiai állomás méréseire hivatkoztak. Ez a meteorológiai állomás a legrégebbi Csehországban.
Fekete lyukakból álló korongok rejtőzhetnek a galaxisok közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak új tanulmánya szerint – közölte az intézmény az MTI-vel szerdán. Csillagászati megfigyelések szerint a legtöbb galaxis közepén egy szupernehéz fekete lyuk található, ezek roppant gravitációjának hatására csillagok milliói és naptömegű fekete lyukak ezrei gyülemlenek össze egy sűrű, mindössze néhány fényév sugarú gömbbe.
Tizenhárom hónapnyi veszteglés után a Larsen-C-ről leszakadt hatalmas jéghegy déli vége jelentősen elmozdult, a parttal eddig párhuzamos tömb most nagyjából derékszögnyit fordult el. Szakértők szerint a déli félteke közelgő nyara is segítheti az északi irányú sodródást.
Lélegzetelállító felvételt rögzített augusztus 13-án az Amerikai Űrkutatási Hivatal Napdinamikai obszervatóriuma. Napunk változékonyságát egyszerre több elektromágneses hullámhosszon figyelő műhold extrém ultraviola fényben rögzített felvételén látható, a csillagunk felszínéhez képest kicsinek tűnő napvihar valójában többszöröse a Föld méretének.
Dr. Vincze Miklós, a Parallaxis című tudományos és fantasztikus podcastünk fizikusa visszatért, hogy a júniusi, ötödik adásban a földönkívüli élet és a klímakutatás világában kalauzoljon el minket – miután Stephen Hawkingtól végső búcsút veszünk, és a neutrínókutatás aktuális helyzetét is kitárgyaljuk. A részecskefizika és a klímamodellek felbecsülhetetlenül fontos következtetésekhez vezethetik az emberiséget, ufókról és kapcsolatfelvételről beszélgetni pedig még mindig nagyon izgalmas.
Oroszország nemrég egy gyanúsan viselkedő műholdat állított pályára, Trump pedig valamilyen Space Force felállítását szeretné. Ennek kapcsán ma reggel a Tilos Rádió Sokolébresztő című műsorában Miles, valamint a Parallaxis podcast állandó fizikusa és műsorvezetője áttekintette, amit az űr katonai célú felhasználásáról tudni lehet. Hallgasd vissza a műsort nálunk!
Az áprilisi Parallaxisban kívülről-belülről körbejárjuk a féregjáratokon történő utazás élményét, hiszen a Csillagkapu sorozatok világát tanulmányozzuk. Dr. Vincze Miklós fizikus ezúttal is kíméletlenül helyreteszi, hol húzódnak a fizika határai, és hol kezdődik a művészi ámokfutás. A tudományos beszélgetésből megtudhatjátok, hogy mi vár ránk az eseményhorizonton túl.
A Parallaxis májusi adásában Kömlődi Ferenc író és jövőkutató kalauzol el minket a technológia trendek fejlődési irányai között: a mesterséges intelligencia, a robotizáció, vagy a transzhumanizmus témakörei már napjainkban is fontos kérdésekké váltak, ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy megfelelően felkészüljünk az elkerülhetetlen változások okozta kihívásokra. Ebben a folyamatban viszont nem a technológia, hanem maga az ember jelentheti a legnagyobb akadályt. Interjú.
A Falcon Heavy kora tavaszi sikeres tesztrepülése révén a közelmúltban újabb sikeres mérföldköveken jutottunk túl az űrkutatás területén, egy korbábban a Parallaxisban folytatott érdekfeszítő beszélgetés azonban kíméletlenül rávilágít az előttünk álló tudományos kihívásokra, amik az űrbe történő tartósabb kilépésünk útját szegélyezik. Az előttünk álló lehetőségek viszont szinte végtelenek. A februári Parallaxis vendége Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa kiadós betekintést adott a kedvenc scifi sorozatainkban előforduló hajtómű technológiák fizikai hátterébe.
A legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sűrűbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet – közölte Molnár László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában a múlt kedden.
