Szerda délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Humán Tudományok Kutatóháza épületében a tudománykommunikációról szóló eseményen vehette át a Parallaxis Univerzum alapítója, főszerkesztője és kreatív producere, Horváth Ádám Tamás a Tudományos Újságírók Klubja által immáron harmadszor nekünk ítélt Juhari Zsuzsanna-díj kiemelkedő színvonalú tevékenységet elismerő oklevelét.
Adásunkban a múlt héten elhunyt legendás Gemini- és Apollo-űrhajós, Frank Borman életéről és munkásságáról emlékezünk meg. Az emberről, aki ötéves kora óta szinte semmi mást nem akart csak repülni, de akinek mégis mindig a kötelesség volt az első. Az űrhajósról, aki elsőként bizonyította be, hogy lehetséges két hétig élni az űrben, aki először pillanthatta meg társaival a Hold túlsó oldalát, és aki végül meggyőzte a Kongresszust arról, hogy adjanak az űrprogramnak még egy esélyt.
Adásunkban dagad a büszkeségtől magyar mellkasunk, miközben honfitársaink tudományos elismerésében osztozunk a díjazottakkal, aztán a humor és a tudomány találkozását kutatjuk az IgNobel-díjakon keresztül. Ismertetjük a legkülönösebb kutatásokat és felfedezéseket, amelyek idén ezen különleges elismerésben részesültek.
Ebben a rövid werkvideóban megmutatjuk, milyen volt a hangulat a Parallaxis Labor második évadának forgatása során. Miklós megmutatta énektudását, valamint kiderül az is, hogy ki nem kapcsolata ki a mobilját a felvételek során. Aki dinó az most velünk tart!
Dale Kingston művészetkritikus meggyilkolja a nagybátyját. A férfi ugyanis csak így tudja elérni, hogy ne változzon a nagybácsi végrendelete és ő legyen a férfi felbecsülhetetlen értékű festmény gyűjteményének tulajdonosa. Eközben Tracy, Dale felfedezettje segít neki az alibiben. Amikor azonban a család ügyvédje felolvassa a végrendeletet Dale-t nem kis meglepetés éri... A Csak még egy kérdés! – a Columbo podcast aktuális részében a Képek keret nélkül (1971) című részt vitattuk meg.
Áramlástani kísérletek Vincze Miklós fizikussal a Kármán Laboratóriumból a Parallaxis Univerzumban! Mitől van nehezen előrejelezhető időjárás bolygónkon? Lényegében két egyszerű körülmény összjátéka miatt: egyrészt tartós hőmérséklet-különbség áll fenn a sakvidékek és a trópusok között, másrészt a Föld forog. A hőkontraszt beindítja, a forgás pedig eltéríti az áramlást, mégpedig úgy, hogy bonyolult ciklonok és anticiklonok sokasága alakul ki a mérsékelt égövi légkörben. Mindkét hatás egyszerre modellezhető egy ügyes kísérletben, amely meglepően sokat tanított a kutatóknak a klímaváltozás lehetséges következményeiről is.
A legfrissebb Sokolébresztőben a témánk ezúttal a biomimetika, vagyis az a tervezési módszer, amelyben növényektől és állatoktól lesnek el műszaki megoldásokat a mérnökök és a kutatók. Szó esik többek között gekkótalpakat utánzó ragszalagról az űrállomáson, juharmag-szárnyprofilokról marsi drónokon, illetve bolygófelszíneken araszoló gépkígyókról is.
Áramlástani kísérletek Vincze Miklós fizikussal a Kármán Laboratóriumból a Parallaxis Univerzumban! Tényleg megállapíthatjuk pusztán a lefolyó víz örvényének irányából, hogy bolygónk északi vagy déli féltekén vagyunk? És mitől néz ki úgy a sarki fény, mintha ragyogó függőleges függönyökből állna? A két kérdés összefügg, s a kapcsolat közöttük Földünk forgásában rejlik, amely olyan meglepő következményekre vezet, mint a szigetek fölötti "fantom-akadályokat" kerülgető felhőrendszerek megjelenése, vagy épp a csodálatos kétdimenziós jellegű, függönyszerű aurora. Szerencsére ez a jelenség is kitűnően modellezhető egy egyszerű forgókádas kísérletben.
Egy izgalmas utazásra invitálunk titeket vissza, a nukleáris forradalom gyökereihez, az atombomba megszületéséhez. Sorsok, döntések és titkok, melyek életre hívták ezt az elképesztő és igen veszélyes történelmi korszakot. Az Oppenheimer (2023) című film a tudomány és az emberi felelősség bonyolult kérdéseit veti fel, a Parallaxis aktuális epizódjában pedig a film elemzése mellett egyúttal arra törekszünk, hogy jobban megértsük ezeket.
Helen Stewart szemtanúja egy gyilkosságnak, amit Martin Hollister, az Egyesült Államok hadseregének egyik hőse követ el. Bár Helen eleinte biztosan állítja mindazt, amit látott, amikor a nyugalmazott katona udvarolni kezd neki, hirtelen elkezd bizonytalanul fogalmazni az esettel kapcsolatban. Columbo nyomozását pedig nemcsak ez nehezíti, hanem az, hogy a rendőrség a gyilkos fegyvert és a holttestet sem találja.
Áramlástani kísérletek Vincze Miklós fizikussal a Kármán Laboratóriumból a Parallaxis Univerzumban! A katasztrófafilmekben láthatjuk, ahogyan a légkörben kialakuló örvények házakat puszítanak el, járműveket és teheneket kapnak fel. Hogy jobban megértsük a jelenség természetét, ebben az epizódban egy "zsebtornádót" vizsgálunk, vagyis egy olyan örvényt, amely megtartja és magával is viszi a belezuhanó anyagot. Megmutatjuk, hogy az örvények már csak ilyenek: ha egy tartományán belülre kerül valami, az nehezen szabadul ki onnan, s ettől maradnak stabilak és tartósan érzékelhetőek az örvények a kisebb tornádóktól egészen a Jupiter Nagy Vörös Foltjáig.
Ezúttal olyan hazai szakembereket szólaltattunk meg, akik fontos részt vállaltak az ESA feledhetetlen Rosetta-programjában, minden idők egyik legbonyolultabb űrszondás küldetésében, amely 2014-ben elsőként hajtott végre pályára állást egy üstökösmag körül, és leszállást annak felszínére. Horváth István és Pálos Zoltán eredeti projekt-résztvevők elmesélték a Csurjumov-Geraszimenko üstökös megközelítésének sikereit és nehézségeit, különös tekintettel a mosógép nagyságú leszállóegység magyar fejlesztésű fedélzeti számítógépének titkaira és nélkülözhetetlen szerepére.
A Las Vegasban nemrégiben átadott, szédületes Sphere, a világ legnagyobb gömb alakú épülete, ami a U2 koncertsorozatának köszönhetően az elmúlt hetekben bejárta a világhálót. Kívülről 54 000 négyzetméternyi programozható fénypont, belülről 15 000 négyzetméternyi rekordfelbontású kijelző – és 18 600 néző, akik nem csak vizuális, de minden érzékszervre ható élményben részesülnek.
