Fő témánk a marsi élet lehetséges nyomairól nemrég megjelent tudományos közlemény és annak háttere. Mit bizonyít, amit a Perceverance talált, miért kell a mintákat hazahozni és miért épp most jelentették be újra a tavaly már egyszer megfuttatott felfedezést? Emellett vendégeink közreműködésével más űrös témák is terítékre kerültek: egy horvát kisműhold kalandos felélesztése és az idén (is) legmenőbb diák-űrprojektek.
A egy igazi időutazásra invitálunk mindenkit a kilencvenes évek világába, ahol a vendégünk Ur Alexandra, vagy ahogy a TikTokon ismerhetitek: TheBravoGirl. Szandra sajátos humorral és nosztalgiával lapozza újra a korszak ikonikus BRAVO magazinjait, miközben szó esik a tinikor mindennapjairól, a legendás Szex, szerelem, gyengédség rovat ellentmondásairól, és persze a korszak zenéiről, mozis és tévés élményeiről. Egy adás, ami garantáltan visszarepít a kilencvenes évekbe – ezúttal BravoGirl szemüvegén keresztül a Retrozabálók Extrában!
A századforduló Londonjában a bűvészek a színpad csillagai, s két fiatal tehetség emelkedik ki közülük. Kezdetben tisztelet és bajtársiasság fűzi őket egymáshoz, ám egy tragikusan félresiklott mutatvány örökre szétválasztja útjaikat. Ettől a pillanattól fogva a színpad többé nem játékterük, hanem csatatér: minden trükk, minden fellépés egyre magasabbra srófolja a köztük dúló, végzetes párharcot. A Parallaxis évadzáró részében A tökéletes trükk (2006) című filmről beszélgettünk.
Az RTL és a Media1 közötti konfliktus új szintre lépett: a bíróság a Media1 javára ítélt egy sajtóperben, ezt követően pedig az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese, Kolosi Péter személyeskedő nyílt levélben támadta a lap szerkesztőségét és vezetőjét. Egyúttal megszakították a kapcsolatot Magyarország piacvezető médiaipari szaklapjával, majd fél nappal később így tett az ATV Csoport is. Szalay Dániel, a Media1 alapító-főszerkesztője exkluzív interjút adott Horváth Ádám Tamásnak, amelyben az RTL és a Media1 közötti konfliktus részleteiről, a Kolosi Péter által megfogalmazott vádakról, valamint arról is beszélt, hogyan érinti a szerkesztőséget a hozzáférések megvonása, a sajtótájékoztatókról való kizárás, és miként lehet újságírónak lenni egy olyan közegben, ahol egyes szereplők nem veszik jónéven a kritikus kérdéseket.
Christopher Nolan 2006-os filmje, A tökéletes trükk nemcsak két megszállott bűvész halálos rivalizálásának története, hanem egyfajta tisztelgés is a 19. század végének mérnöki leleménye és a színpadi illúziók világa előtt. A vásznon megjelenő mutatványok, Tesla rejtélyes találmányai és a viktoriánus színházak kulisszatitkai mind-mind a fizika, a mechanika és a korabeli technológiai optimizmus lenyomatai. A Parallaxis Podcast e filmről szóló epizódjának hosszabb és jobb változata már elérhető a támogatóink számára, a nyilvános premierig pedig az alábbiakban tíz érdekesség segítségével melegítünk a műsorra azzal, hogyan is szőtte Nolan a valós tudományt és mérnöki megoldásokat a film bűvös világába.
Vendégünk Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, akivel arról beszélgetünk, hogy hogyan halad a JUICE-küldetés a Jupiter jeges holdjaihoz, és hogy az útközben egy programhiba miatt "elveszett" űrszondával hogyan sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot mindössze néhány nappal egy kritikus manőver, a Vénusz megközelítése előtt.
A Föld tartalékai kimerülőben vannak. Az emberiség túlélése a hiperkapu sikeres befejezésén, és az Alpha 1 gyarmatosításán múlik. A munkálatokat vezető tudós családjával hosszú útra indul, hogy a túlsó oldalon vegyen részt a kapu megépítésében, csakhogy a terroristák szabotálják a küldetést, melynek következtében a Robinson család elveszik az űr végtelenjében. A Parallaxis legújabb részében a Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) című filmről beszélgettünk.
Közkívánatra egy elmaradt adósságot pótlunk: megemlékezünk az idén 45 éves első magyar űrrepülésről, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 fedélzetén néhány kevésbé ismert érdekes részlet felidézésével. Felemlegetjük a politikai és technikai kontextust, az Interkozmosz együttműködés hátterét, azt is, hogy hogyan dőlt el a résztvevő országok űrrepülési sorrendje, és hogy miképp segítette a magyar küldetés tudományos programját egy elromlott hajtómű.
Mai filmünk egy modern kori sci-fi katasztrófafilm, amelyben egy elvált dokkmunkás megpróbálja megmenteni két gyermekét, amikor hatalmas, idegen gépek támadják meg a Földet. A pusztítás és káosz közepette főszereplőnk családja biztonságba juttatásáért küzd, miközben az emberiség kétségbeesetten próbál túlélni a látszólag legyőzhetetlen hódítók ellen. A Parallaxis legújabb részében a Világok harca (2005) című filmről beszélgettünk.
1938. október 30‑án az amerikai CBS rádióhálózatán Orson Welles és a Mercury Theatre prezentálásában a Világok harca került adásba. A műsor H. G. Wells azonos című sci‑fi regényének adaptációja volt, amelyet Howard Koch írt meg, Welles pedig rendezte és narrálta; a történet a New Jersey-i Grovers Millben kezdődő marslakó‑invázióról szólt, amely egy híradószerű közvetítés formájában bontakozott ki.
Immár 2018 óta önkéntes munkával építjük, gondozzuk és fejlesztjük többszörösen díjnyertes tudományos és fantasztikus retro podcast-multiverzumunkat. Bár a lelkesedésünk és elhivatottságunk töretlen, a műsorkészítésnek sajnos vannak elkerülhetetlen költségei, amelyek nélkül egyszerűen nem tudnánk működni. Ezért most ismét hozzátok fordulunk: ha lehetőségetek van rá, kérünk benneteket, támogassatok minket, hogy biztosítani tudjuk a szükséges anyagi hátteret a további működésünkre.
Jim Lovellre emlékezünk, a múlt héten 97 éves korában elhunyt legendás űrhajósra, aki már gyerekkorában rakétát épített a haverjaival, űrhajózási témában írta a szakdolgozatát a katonai repülőakadémián, kishíján bekerült a legelső amerikai űrhajóscsoportba, majd simán bejutott a másodikba. Az emberre, aki először tölötött két hetet az űrben, elsőként látta közvetlen közelről a Holdat, és persze az Apollo-13 parancsnokaként is vitézkedett. Emlékét megőrizzük!
Az RTL Magyarország huszonegyedik alkalommal hirdeti meg a Hégető Honorka-díjat, amely azokat az újságírókat és szerkesztőségeket ismeri el, akik érzékenyen, hitelesen és hatásosan mutatják be a társadalmi problémákat és azok lehetséges megoldásait. A díj 2025-ben is olyan videó- és fotómunkákat vár, amelyek képesek megszólítani a közönséget, és fontos társadalmi ügyekre irányítják a figyelmet.
A legújabb, országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is ragaszkodik a tűzijátékhoz mint látványos közösségi hagyományhoz, ugyanakkor egyre erősebben fogalmazódik meg az igény a felelősebb szabályozásra: miközben sokan nemzeti ünnepeink nélkülözhetetlen részének tartják a fényjátékot, az állatbarátok és a fiatalok tapasztalatai, valamint az illegális beszerzés kockázata új megközelítést sürget. A Europion friss felmérését a Silberstein & Partners juttatta el szerkesztőségünkbe – a cikkben mutatjuk a kutatás részleteit.
