Magyar a világűrben: Farkas Bertalan repülésének negyvenedik évfordulója

2020. május 28. 14:15 - Parallaxis Podcast

Parallaxis Podcast #27

Vadonatúj podcastünket a Crew Dragon űrhajó tervezett floridai startja előtt vettük föl, melyet aztán az időjárás viszontagságai miatt alig tizenhat perccel az indítási időpont előtt elhalasztottak szombatra. Az új űreszköz legelső, berepülő útján a két amerikai asztronauta célja az lesz, hogy összekapcsolódjanak a Nemzetközi Űrállomással, kiegészítve a fönt lévő orosz-amerikai csapatot. Négy évtizeddel ezelőtt a ma már mindennapos nemzetközi legénységek még jócskán szenzációszámba mentek, hiszen akkor még csak öt év telt el az első amerikai-szovjet űrbéli kézfogás óta. 1980-ban ugyanezen a napon egy másik kétfős személyzet manőverezett odafönt, hogy megközelítse az ISS "nagyanyját", a Szaljut-6 űrállomást. A hajót Szojuz-36-nak hívták, rádióhívójele Orion volt, s fedélzetén utazott egy Farkas Bertalan nevű srác is, akivel Magyarország a Föld hetedik olyan országává vált, amelynek az állampolgára feljutott a kozmoszba.

img_4445.JPG

Tovább
komment

Elindult az amerikai űrhaderő rejtélyes űrsiklója: startközvetítés egy óvodással

2020. május 21. 15:00 - vinczemiki

Sokolébresztő #80

Rohamosan közeledik a Dragon-2 űrhajó első emberes útja, mely a tervek szerint jövő héten véget vet annak a csaknem kilenc éve tartó dicstelen állapotnak, hogy az Egyesült Államok nem képes önerőből embert indítani az űrbe. Addig pedig nem kis nosztalgiával gondolunk a NASA legendás space shuttle űrrepülőgéprendszerére, amely nélkül a Nemzetközi Űrállomás vagy épp a Hubble-űrtávcső sem létezne. Bár a legendás orbiterek immár kiállítási tárgyak, Amerikának ma is létezik egy aktív űrrepülőgépe, ami most is éppen odafönt kering, mégis alig tudhatunk róla valamit. Ez a rejtélyes űreszköz a múlt hétvégén Cape Canaveralről hatodik útjára indult X-37B, a space shuttle kb. 1:4 méretarányú, utasok nélküli "kistestvére". A hétfői Sokolébresztőben, vagyis a Tilos Rádión kéthetente jelentkező űrműsorunkban meg is néztük a startot és közben alaposan megszakértettük a látottakat, mégpedig rendhagyó módon a "Rakétafüst" művésznéven bejelentkező négyéves, kiscsoportos óvodás űrszakértő-vendégemmel.

x35b.jpg

Tovább
komment

Életünk a megvalósult sci-fi: látnoki tudományos-fantasztikus művek

2020. május 14. 18:00 - Parallaxis Podcast

Parallaxis Podcast #26

Önvezető autók, fotocellás ajtók, tabletek, űrállomások, okos otthonok, génmanipuláció és "tyumm-tyumm" lézerek – sokáig lehetne sorolni az olyan, ma már hétköznapinak vagy legalábbis megszokottnak tekinthető találmányokat, amelyeket a sci-fi regények vagy filmek évtizedekkel azelőtt bemutattak, mint ahogy a valóságban létrejöttek, a hozzájuk kapcsolódó dilemmákkal, veszélyekkel együtt. Ha még nem tart ott a technika, add hozzá a képzeleted és gondold végig a futurisztikus helyzetekben rejlő lehetőségeket, de úgy, hogy ez ne menjen szembe mindazzal, amit a világról már tudhatunk. Valami ilyesmi lehet a (tudományos szempontból) jó sci-fi "receptje" és szerencsénkre akad ilyen bőven. De hogyan láthatta például Stanley Kubrick csapata 1968-ban a 2001: Űrodüsszeia forgatásakor, hogy hogyan fog kinézni az Apple iPadje vagy a Gastroyal krumplipüréje? Esetleg önbeteljesítő próféciákkal állunk szemben és a jóféle sci-fin nevelkedett mérnökpalánták törvényszerűen megvalósítják gyermekkoruk filmélményeit? Vadonatúj podcastünkben ilyesmikről beszélgettünk.

ipad_cityfood_2001.jpg

Tovább
komment

Totális Interkozmosz-retro élménnyel ünnepeljük Farkas Bertalant

2020. május 08. 10:00 - vinczemiki

#Berci40

1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor elindult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan századossal, a Magyar Népköztársaság kutató űrhajósával. A Parallaxis csapata az évfordulót azzal ünnepli, hogy a repülésnek szentelt podcast-adásunkon kívül Facebook oldalunkon "valós időben" követni fogjuk a négy évtizeddel korábbi eseményeket a korabeli hiradások, eredeti fényképek, hangfelvételek és Valerij Kubászov űrhajóparancsnok önéletrajzi regényének részletei segítségével.

needspace.jpg

Tovább
komment
Címkék: #Berci40

Az új holdutazások igáslovai: űrhajótervek a láthatáron

2020. május 07. 18:00 - vinczemiki

Sokolébresztő #79

A Tilos Rádióban jelentkező home office-űrműsorunk legutóbbi adásában mi más is lehetett volna a témánk, mint a NASA terveiben szereplő grandiózus személyzetes Artemis-program friss mérföldköve, vagyis a Hold felszínére a hivatalos tervek szerint 2024-ben leszálló új űrhajók fejlesztésére megkötött szerződések. Állandó szakértő barátommal, vagyis Werner Norbival megbeszéltük, hogy mit is jelent pontosan a jövőre nézve, hogy az űrügynökség nem egy, hanem rögtön három konzorciumnak is odaítélt néhány laza százmillió dollárt arra, hogy a következő tíz hónapban tovább dolgozzanak a Hold körüli pálya és a felszín között "ingázó" új holdkompok tervein.

starship_on_moon.jpeg

Tovább
komment

Így épül újjá a Notre-Dame

2020. május 01. 11:15 - emTV

Exkluzív felvételek a székesegyház rekonstrukciójáról

Egy évvel a tragikus tűzeset után a National Geographic látványos dokumentumfilmben mutatja be a világ egyik leghíresebb katedrálisának helyreállítási munkálatait. A rekonstrukciót a világjárvány is jelentősen megnehezítette, a koronavírus miatt ugyanis egy időre fel kellett függeszteni a munkálatokat.

savingnotredame_4.jpg

Tovább
komment

Kutatók manuálja

2020. április 30. 18:00 - Parallaxis Podcast

Parallaxis Podcast #25

Ádám és Miklós körülbelül öt kilométerre laknak egymástól, míg Csaba nagyjából huszonöt kilométerre tőlük. Ezek nem nagy számok, könnyen elképzelhetünk ekkora távolságokat, de mi van akkor, ha kozmikus méretekről van szó? Hogyan határozták meg ókori elődeink a világegyetemben tapasztalható hatalmas távolságokat, és hogyan határozzák meg a kutatók ma? Ami nem kézzelfogható, arra a tudomány ad választ, ahogy egy távoli csillag vagy bolygó légkörének összetételére, vagy az ásatásokon talált leletek korára. A mentőautók szirénájától a világegyetem tágulásáig a Parallaxis aktuális epizódjában, melyben megismerkedhetünk a kutatók manualjával, amit a tudomány csatolt a természet kézikönyvéhez.

geometry-1044090_1280.jpg

Tovább
komment

Az űrállomás ablakába mindig besüt a nap

2020. április 28. 10:00 - vinczemiki

Farkas Bertalan űrhajójának különleges orbitális pályájáról

Kevéssé ismert tény, hogy első űrhajósunk egy eléggé különleges pályán repült nyolcnapos küldetése során. Pontosabban nem is maga a pálya volt rendkívüli, hanem az időzítés. A Föld körül néhány száz kilométer magasságban keringő űrhajósokkal kapcsolatban gyakran megjegyzik, hogy másfél óránként láthatnak gyönyörű napkeltéket és napnyugtákat. Mindez általában igaz is, hiszen nagyjából nyolc kilométeres másodpercenkénti sebességgel száguldva valóban ennyi idő alatt kerülik meg bolygónkat. Mégis, Farkas Bertalan és parancsnoka Valerij Kubászov folyamatosan, megszakítás nélkül napfürdőzhettek volna az űrállomás valamelyik ablakából. Nade hogyan lehet ez? A történelmi küldetés közelgő negyvenedik évfordulója remek alkalmat biztosít többek között arra is, hogy a műholdak mozgásának furcsaságain is elmerengjünk. 

img_4505.JPG

Tovább
komment

A Hold első átfogó geológiai térképét adta közre az amerikai geológiai társaság

2020. április 24. 13:30 - emTV

Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold első hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának négy és félmilliárd éves történetét. Először térképezték fel a Hold teljes felszínét az USGS tudósai együttműködve az amerikai űrkutatási hivatal és a NASA Naprendszer kutatóintézet, a Lunar Planetary Institute szakembereivel.

moon-1527501_1280.jpg

Tovább
komment

Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX vállalat

2020. április 24. 10:30 - emTV

Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat, amely szerdán állította Föld körüli pályára a tervezett űrinternetjének újabb hatvan műholdját. A cég vezérigazgatója, Elon Musk a Twitteren írt arról, hogy a Starlink projekt műholdjainak túlzott fényességéért az űreszközök napelemeinek elhelyezkedése a felelős, de a vállalat most korrigálja a dolgot. Az átállítás révén a műholdak kevésbé lesznek láthatóak a Földről – olvasható a BBC hírportálján.

Tovább
komment