2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum

Hatvan éve nem ragyogott ilyen fényességgel a Jupiter

Hétfőn este nyolc óra után a keleti látóhatár felett fog ragyogni

2022. szeptember 25. - emTV.hu

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án, hétfőn. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet. A jelenség szabad szemmel is látható lesz: este nyolc óra után a keleti látóhatár felett egy igézően fényes, fehér csillag fog ragyogni. A Jupiter most rendkívül fényes, ragyogása messze meghaladja az összes csillagét, ami csak az égen látszik – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-vel.

1015694_jpg_w800h800m0f0.jpg

Bővebben

A magzatok is grimaszolnak a kelkáposzta ízére

A kelkáposztára több esetben vágtak síró grimaszt, mint a sárgarépára

Első alkalommal vizsgálta meg egy kutatócsoport, milyen arckifejezéssel reagálnak a magzatok a különféle zöldségek ízére, és kimutatták, hogy a keserű kelkáposztára több esetben vágtak inkább síró grimaszt, mint az édes sárgarépára.

magzat.jpg

Bővebben

Hamarosan újra a 90.3 frekvenciamodulált sávon szól a Tilos

NMHH: sikeres volt a Tilos Kulturális Alapítvány pályázata

A Budapest 90,3 MHz frekvencia használatára kiírt pályázatot a Tilos Rádió nyerte – tudatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. A szeptember óta csak az interneten elérhető online adás mellett így hamarosan újra a budapesti éterben szól majd a Tilos, s benne kéthetente a Sokolébresztő premier adása is!

02130000-0aff-0242-eeda-08da2480f84b_w1597_n_r1_st_s.jpg

Bővebben

Óriásbolygók éjszakája a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

Idén közel járnak egymáshoz Naprendszerünk óriásbolygói

Idén közel járnak egymáshoz Naprendszerünk óriásbolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Júniusban a hajnali égen nyílt alkalom gyönyörködni a bolygófüzérben. A négy gázóriás időközben átvándorolt az esti égre, és az ősz folyamán szembenállásba kerülnek a Nappal. Ez különösen kedvezővé teszi megfigyelésüket, ugyanis ilyenkor a legfényesebbek és a legnagyobb látszó átmérőjűek – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló keddi közleményében. Október 1-jén ugyanis Óriásbolygók éjszakája címmel különleges programmal várja a látogatókat az obszervatórium.

4f0fa42ca401745f408d230c27aba33e.jpg

Bővebben

Adj nevet valódi planétáknak

Exobolygók nevét keresi a Nemzetközi Csillagászati Unió

Extraszoláris bolygóknak, avagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a planétákat, amelyek a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig most pályázatot hirdetett húsz olyan exobolygó rendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb űrteleszkóppal is meg fognak figyelni a csillagászok.

exoplanet-6034210_1280.jpg

Bővebben

A hétvégi show sztárja a Jupiter és a Hold

A Jupiter és a Hold kellemes látványa az új évszak köszöntése

Az északi féltekén szeptemberben kezdődik a csillagászati megfigyelési szezon, amikor az éjszakák kezdenek hosszabbak lenni, megkönnyítve ezzel a csillagok és egyéb égi objektumok megfigyelését. A Jupiter és gyakorlatilag egy telihold kellemes párosával köszönthetjük az új évszakot ezen a hétvégén.

milky-way-4526277_1280.jpg

Bővebben

Feszültségfokozó halasztás az Artemis-korszak előtt

Sokolébresztő #140

A 140. Sokolébresztő témája a startálláson várakozó SLS (Space Launch System, Űr-indítórendszer) óriásrakéta, tetején az Orion Hold-űrhajóval, melynek felbocsájtása ugyan éppen csúszik, de az új korszak hajnala már nagyon közel van. Azt is mondhatjuk, hogy a projekt beharangozásakor emlegetett 2016-os startdátumhoz képest már tényleg bagatell az a néhány hetes-hónapos halasztás, amely elválaszt minket attól, hogy fél évszázad után ismét olyan űrhajó jusson el a Hold térségébe, amely képes embereket szállítani. De mi az oka a késlekedésnek, miért fontos egyáltalán égi kísérőnk közelébe repülni, amikor már jártunk ott, és mi minden más utazik az Orionon kívül az SLS tetején? Végül: mi várható a még távolabbi jövőben? Ezekről elmélkedtünk legkisebb, de egyre nagyobb vendégszakértőnkkel, Rakétafüsttel.

sokol_ep140_cover.png

Bővebben

Az állandó rossz hírek a testi-lelki egészség romlásához vezethet

A probléma nagyobb mértékű, mint gondolnánk

A negatív hírek folyamatos olvasása komoly testi és lelki problémákhoz vezethet egy új tanulmány szerint. A megkérdezett mintegy 1100 ember 16,5 százaléka mutatta a "súlyosan problémás" hírfogyasztás jeleit, ami nagyobb stresszhez, szorongáshoz és az egészségi állapot romlásához vezet. A súlyosan problematikus hírfogyasztás jeleit mutatók 74 százaléka számolt be mentális és 61 százaléka testi problémákról - idézte a brit The Guardian hírportálja a Health Communication tudományos lapban megjelent kutatást.

news-1172463_1280.jpg

Bővebben

Kutatók szerint maga a Föld is lehet egy intelligens entitás

Az asztrobiológusok úgy vélik, hogy ez segíthet az idegenek felkutatásában is

Asztrobiológusok egy csoportja lenyűgöző, sőt egyenesen elmebajos gondolatkísérletet ötlött ki: ha egy Földhöz hasonló bolygó "élhet", akkor lehet-e saját elméje is? A kutatócsoport az International Journal of Astrobiology című folyóiratban jelentette meg a kérdést vizsgáló tanulmányát. Ebben bemutatják a "planetáris intelligencia" gondolatát, amely egy egész bolygó kollektív tudását és megismerését írja le.

illusztracio_agy_fold_sziluett.png

Bővebben

Monolitokkal a kőkorszaktól az űrkorszakig

Parallaxis #71

Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke 1968-ban olyat alkotott, hogy máig megemlegetjük. Nagyon nehéz azóta például úgy meghallani Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című 1896-os szimfonikus költeményének főtémáját, hogy az embernek ne önkéntelenül is a híres képsor villanjon be, amiben az öntudatra ébredő majomember diadalittasan észreveszi, hogy egy csontdarabot eszközként lehet használni. Innen pedig már csak egy snitt és néhány millió év a Föld körüli pályán üzemelő forgó űrváros. Természetesen a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) című klasszikusra gondolunk, egy valódi "emberiség-költeményre" a mozivásznon, amely azóta is meghatározza, hogy milyennek illik elképzelnünk és éreznünk azt az űrkorszakot, amelyben azóta már igencsak benne élünk. Nagyon jó kérdés, hogy mitől tudott ez a film és a vele egyidejűleg megjelent regény ikonikussá válni: vajon önmagában is ennyire erős, vagy kellett a hatáshoz az is, hogy abban az egyszeri és megismételhetetlen történelmi pillanatban született, amikor az Emberiség megtette első tétova szárnypróbálgatásait a kozmoszban. Erre legalább részválaszt tudunk adni évadnyitó podcastunkban, ugyanis adásunk mindhárom szereplője, Klaudia, Miklós és a most debütáló új műsorvezető-alaptagunk, Géza már csak életkorukból adódóan is lemaradtak az asztronautika hőskoráról. A film mégis működik, minden vontatottsága ellenére, vagy talán épp azért.

parapod_ep71_cover.png

Bővebben

Szojuz-1: az első űrtragédia nyomában | 2. rész

Sokolébresztő #139

Űrös műsorunk, a Sokolébresztő legújabb adásában folytattuk Vlagyimir Mihailovics Komarov tragikus, ötvenöt évvel ezelőtti űrbéli kalandjának kitárgyalását Várhegyi Zsolttal, akivel eléggé kemény forráskritikának vettetük alá az Interneten burjánzó, vadhajtásokkal egyre gazdagodó Komarov-legendát. Előző adásunkban eljutottunk addig, hogy a félig nyitott napelempanelekkel és hibás helyzetmeghatározó rendszerrel bukdácsoló űrhajót, melyben a fedélzeti hőmérséklet az űrkezeslábasban nem éppen kellemesnek mondható 13°C-ra zuhant, a tapasztalt kozmonauta és a földi irányítás kreatív szakembergárdája szinte csodával határos módon rábírta arra, hogy visszainduljon a Föld felé. Ám a java még hátra volt.  

sokol_ep139_cover_good.png

Bővebben
süti beállítások módosítása