2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum


Nem találta élet nyomait egy marsi kőzet újabb vizsgálata

Egy Földön talált marsi kőzet újabb vizsgálata nem talált bizonyítékot az élet nyomaira

2022. január 17. - emTV

A The Guardian cikke felidézte, hogy az 1980-as években felfedezett, négymilliárd éves marsi meteoritról 1996-ban megjelent, a NASA tudósai által vezetett kutatás szerzői az élet nyomaira utaló jeleket véltek felfedezni a kőzetben. Feltételezésük szerint a kőzetben talált szerves vegyületeket…

Bővebben

Autókázás a Holdon

Sokolébresztő #123

Az amerikaiak mindenhová autóval járnak. A személygépjármű olyannyira alapvető lételeme a kontinensnyi ország lakosságának, mint a levegő, a víz, a juharszirup, vagy a kábeltévé. Neil Armstrong és Buzz Aldrin kitűzték ugyan a csillagos-sávos lobogót a Holdra már 1969-ben, de az amerikai életmód (és…

Bővebben

Magyar gyerekek kérdezték a Mir űrállomás kozmonautáit

1997-ben kapcsolták a Friderikusz Showban az orosz állomást

Nemrég mi is megosztottuk a Friderikusz Show azon adásának részletét, melyben a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong volt a műsor vendége. Most felkerült a produkció azon adása is, amelyben négy évvel később, 1997-ben egy karácsonyi adás alkalmával kapcsolták élőben az orosz Mir űrállomást.

Bővebben

Stressztűrő növényekkel próbálnák az emberi élethez szükséges atmoszférát létrehozni a Marson

Hamarosan a Parallaxis Podcast vendége lesz Dr. Mátyás Bence

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, közel 750 millió forintos, a Cápák között című RTL-es műsor eddigi történetének legnagyobb befektetési igényével érkezett. A kutató által képviselt vállalkozásnak ahhoz szükséges a befektetés, hogy a Marsra juttasson növényeket és ezáltal idővel megteremthetők…

Bővebben

Wernher von Braun és a "giga-Skylab"

A Skylab az Apollo-program melléktermékeként jött létre

Amerika első űrállomása, a Skylab az Apollo-program melléktermékeként jött létre. A hatvanas években ugyanis a NASA ráeszmélt, hogy a Wernher von Braun és csapata által tervezett gigantikus Saturn–V rakéta, mely a közel negyvenöt tonnás Apollo-űrhajórendszert volt hivatva a Hold felé vezető pályára…

Bővebben

A Holdon járt ember Magyarországon

Neil Armstrong 1993-ban volt a Friderikusz Show vendége

1969. július 20-án az Eagle, azaz a Sas nevű holdkomp két fős személyzete landolt a Nyugalom Tengerén, s talán nincs is e bolygón olyan, aki ne tudná, hogy másnap, 1969. július 21-én az Apollo-11 küldetés során lépett először ember a Hold felszínére Neil Armstrong és Buzz Aldrin személyében. Míg a…

Bővebben

Fröccsözés Teslával: Tegyük naggyá a váltóáramot!

Parallaxis #58

A verzió: Nikola Tesla, fizikus, akkora zseni volt, amilyen egy évezredben csak néhány születik, s csak azért nem valósult meg minden álma például az ingyen energiáról, mert messze a kora előtt járt. B verzió: Nikola Tesla, feltaláló évtizedekkel le volt maradva a tudomány frontvonalához képest.…

Bővebben

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei

Orsóféreg, galandféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Yedioth Ahronoth hírportálja, a ynet kedden, amit az MTI szemlézett. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság…

Bővebben

Makettépítő pályázatot hirdet a Bakonyi Csillagászati Egyesület

A távoli világok meghódítói makettépítő pályázat nyereménye egy-egy értékes LEGO csomag

A Bakonyi Csillagászati Egyesület a Schwa-Medico Kft. támogatásával alkotói pályázatot hirdet 3-12. osztályos gyerekek számára, értékes LEGO nyereményekért – írja honlapján a BCsE. A pályázatra 3-10 fős csapatok nevezését várják. A csapatok célja papírból, műanyagból, vagy egyéb anyagokból egy holdi…

Bővebben

Űrhajózás holnapután

Sokolébresztő #122

"Sic itur ad astra!" – vagyis így megyünk a csillagokhoz, mondja a latin. Igen ám, de hogyan? A Naprendszerből kifelé repülő Voyager-űrszondáknak, melyek jelenleg másodpercenként 17 kilométert tesznek meg, nagyjából nyolcvanezer évbe telne, hogy a Naphoz legközelebbi csillag távolságáig jussanak.…

Bővebben
süti beállítások módosítása