Az ősz esti égboltjának feltűnő látványossága bolygószomszédunk, a Mars. Az ókori rómaiak a háború istenségével azonosították, mely titulust minden bizonnyal vöröses színével érdemelte ki, melynek természettudományos magyarázatát a felszínén található homok jelentős vastartalma adja. Átmérője a földinek fele, légköre számunkra mérgező szén-dioxidból áll. A vörös bolygó büszkélkedhet a Naprendszer legnagyobb, bár már kihunyt tűzhányójával. Az Olympos Mons pajzsvulkán huszonkét kilométerre emelkedik a mesterségesen kijelölt marsi tengerszint fölé, és mellette valósággal eltörpülne a legmagasabb földi hegység, a Himalája a maga nyolc kilométeres csúcsaival. Két miniatűr holddal bír. Amíg a Föld és a Hold mérete közel azonos nagyságrendű, addig a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos jóval kisebb anyabolygójánál. Mindkettőt a közeli kisbolygóövből fogta be, majd kényszerítette keringésre.

Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték – derül ki a kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából.

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű.

A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.

Szombaton nyílt meg a Semmelweis Egyetem 250 éves történetét bemutató kiállítás a fővárosban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látható tárlaton az orvostörténeti relikviák között helyet kapott többek között egy röntgengép a 20. század elejéről, az orvosi kar osztályozási könyve Semmelweis Ignác nevével, Lenhossék József ikerszörny-preparátuma és Hőgyes Endre állatkísérletekhez tervezett nyúlpadja is – tudatták a szervezők pénteken az MTI-vel.

Nem tudom pontosan, hogy az Interneten gyülekező klímaszkeptikus összesküvéshívők milyen érvekkel jönnek elő mostanában vélt igazuk alátámasztására. Én egyáltalán nem tartom magam klímaszkeptikusnak és nem is igazán értem, hogy mit jelent az. Nagyon meggyőző bizonyítékok sokasága támasztja alá, hogy a Föld éghajlata változóban van és hogy ennek jelenlegi alakulása nem csupán természetes folyamat, nem intézhető el kizárólag a "nem tehetünk mi itt kérem semmiről, csak épp jövünk kifelé a Jégkorszakból" mantrával. Ez világos. Viszont most azt szeretném megmutatni, hogy a klímaváltozás megértésének mélysége jelenleg még messze nem közelíti azt a szintet, mint mondjuk a "modern" (értsd: száz éves) fizika elméletei, vagy épp az evolúcióelmélet, amelyeket persze szintén támadnak önjelölt szakemberek az Internet bugyraiban. Ezért nem tartom méltányosnak, hogy a közbeszédben a "klímatagadókat" (climate change deniers) élből ugyanabba a skatulyába pakoljuk, ahol a laposföld-hívők, kreacionisták, holdraszállástagadók és hasonlók tömörülnek. (Jómagam amúgy Balatontagadó vagyok.) De azért még mindig sokkal jobban tesszük, ha hallgatunk a klímakutatókra.

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy harminc évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson – derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.

Léteztek-léteznek Naprendszerünk kutatásának fontos sorsfordító eseményei, olyanok, amelyek aztán évtizedekre meghatározzák, hogy milyen kutatási témák kerülnek előtérbe, mely célégitestek válnak az űrszondás küldetések szupersztárjaivá és melyek lesznek azok, amelyeknek "felé se néznek". Azt hiszem, mindenképpen ilyen fordulópont volt 1996-ban az ALH84001 jelű, Marsról származó bazaltmeteoritban talált lehetséges baktérium-fosszíliák felfedezése, amit nem más jelentett be, mint Bill Clinton, az USA akkori elnöke. Onnantól kezdve szinte nem múlt el olyan indítási ablak (ezek kétévente nyílnak), hogy ne indultak volna űrszondák a vörös bolygó felé. A múlt heti, túlzás nélkül szenzációsnak nevezhető bejelentés, az akár közvetett életjelekként is interpretálható foszfin-molekulák kimutatása a Vénusz felsőlégkörében is egy ilyen mérföldkő lehet, s úgy tűnik, végre visszahelyezi a kutatások reflektorfényébe méltatlanul elhanyagolt testvérbolygónkat is.

Csillagászati napokat rendez szombaton és vasárnap a Magyar Napfizikai Alapítvány a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközponttal közösen. Az eseményen szakcsillagászok osztják meg a legfrissebb napfizikai ismereteket, és az érdeklődők profi távcsővel figyelhetik meg a bolygókat – tájékoztatta a látogatóközpontot működtető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. az MTI-t.

Elkerülő manővert hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó asztronauták kedden, hogy megakadályozzanak egy űrszeméttel való ütközést – közölte a NASA amerikai űrhivatal. A két és fél perces műveletben amerikai és orosz repülésirányítók dolgoztak együtt azon, hogy az ütközés elkerülése érdekében átállítsák az állomás röppályáját és távolabb irányítsák azt – írja a Phys.org.

A koronavírus-világjárvány miatt törölte a december 10-i hagyományos stockholmi Nobel-díjátadó ünnepséget is a Nobel Alapítvány. A díjazottak kilétét október első hetében hozzák nyilvánosságra, míg a Nobel-békedíj átadását az oslói városháza helyett visszafogottabb formában az egyetemen rendezik meg.

A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak a világon az elsők között sikerült megvizsgálniuk az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel hétfőn. A közlemény szerint az öngyógyításra képes vírus az egyik legrugalmasabb biológiai organizmus lehet.

A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország északkeleti részén lévő Veneto régióban élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.