Az ősz esti égboltjának feltűnő látványossága bolygószomszédunk, a Mars. Az ókori rómaiak a háború istenségével azonosították, mely titulust minden bizonnyal vöröses színével érdemelte ki, melynek természettudományos magyarázatát a felszínén található homok jelentős vastartalma adja. Átmérője a földinek fele, légköre számunkra mérgező szén-dioxidból áll. A vörös bolygó büszkélkedhet a Naprendszer legnagyobb, bár már kihunyt tűzhányójával. Az Olympos Mons pajzsvulkán huszonkét kilométerre emelkedik a mesterségesen kijelölt marsi tengerszint fölé, és mellette valósággal eltörpülne a legmagasabb földi hegység, a Himalája a maga nyolc kilométeres csúcsaival. Két miniatűr holddal bír. Amíg a Föld és a Hold mérete közel azonos nagyságrendű, addig a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos jóval kisebb anyabolygójánál. Mindkettőt a közeli kisbolygóövből fogta be, majd kényszerítette keringésre.

Az ember közvetlen kozmikus környezetének vizsgálata során a bolygók közül a Marshoz repült a legtöbb űrszonda. Az első, még sikertelen kísérlet 1960-ban volt. Az évtized közepére a Mariner-4 már sikeresen elérte, fotózta a planétát, valamint vizsgálta fizikai jellemzőit. A hetvenes években a Viking-szondák a bolygóra leszállva mini laboratóriumként életnyomok után kutattak. 1997-ben a Sojourner kisautó barangolta be a leszállóhely környezetét, a Maci Lacinak és Bubunak nevezett sziklákhoz gördülve. Napjainkban a Curiosity rover lélegzetelállító képeiben gyönyörködhetünk, valamint ez szolgál forrásértékű adatokkal a tudományos kutatások számára. A huszonegyedik század űrmissziói az egykori folyékony víz, az esetleges bakteriális élet lehetőségének, valamint az égitest belső szerkezetének tanulmányozása jegyében indulnak. S egyre közelebb az idő az ember utazásához. Ennek reális időpontja 2050-re prognosztizálható.

A 2020-as marsközelségnek október 6., a tudományos szakkifejezéssel élve szembenállásnak vagy oppozíciónak a pontos időpontja október 13. Azonban már szeptembertől egészen november hónapig a szokásosnál kedvezőbbek a bolygó megfigyelési lehetőségei. Szabad szemmel fényes, vöröses színű csillagnak tűnik a planéta. Azonban már egy kisebb csillagászati távcsőben, vagy valamely bemutató csillagvizsgáló viszonylag nagyobb méretű teleszkópjában is láthatóvá válik a földihez hasonló, szén-dioxid és vízjég alkotta pólussapkája, valamint felszínének sötét foltjai, az úgynevezett albedo-alakzatok, melyek megegyeznek valamely nagyobb felszíni képződménnyel. Azt azonban ne várjuk, hogy a világhálón évek óta keringő álhírnek megfelelően látszó mérete a Holddal vetekedjen. Sőt, 2020-as földközelsége korántsem történelmi mértékű. Az asztrológia évszázados, sőt évezredes babonáinak pedig végképp ne üljünk fel, hiszen a Mars égi pozíciója, vagy születésünkkor elfoglalt helyzete semmilyen valós befolyással nincs életünkre, hétköznapjainkra, vagy éppenséggel a világpolitika alakulására.

emTV.hu // címlapképünk illusztráció