Hétfőn ismét jelentkezett a Tilos Rádión futó műsorunk a Sokolébresztő, ezúttal – az ismert okok miatt – egy házi készítésű konzervadás formájában, melybe online távkapcsolat révén csatlakozott be Pozsonyból asztrofizikus szakértő barátom Werner Norbert. A különleges alkalomhoz illően kellőképpen őrült témát választottunk: az élet kezdeteit és lehetséges szétterjedését a Naprendszerben. Arra kerestük a választ, hogy évmilliárdokkal ezelőtt megtörténhetett-e, hogy más bolygókon is kialakult az élet, s ha igen, elképzelhető-e, hogy természetes folyamatokkal (azaz nem űrhajókkal) átjuthatott egyik égitestről a másikra. Megtermékenyíthette-e az ős-Föld a Marsot vagy a Holdat élettel? Vagy akár az is lehet, hogy éppen a földi élet a "jövevény" és végső soron marsi eredetűek vagyunk?

Néhány évtizeddel ezelőtt a tudományos közvélemény egybehangzó válásza az ilyen kérdésekre egyértelmű "nem" lett volna. A Marsra 1976-ban leszállt életkereső Viking űrszondák nemhogy életet, de még szerves anyagot sem találtak a vörös bolygón, alaposan elkedvetlenítve a kutatókat még azzal kapcsolatban is, hogy valaha létezhettek marsi életformák. Az pedig még ennél is elrugaszkodottabb gondolatnak tűnt, hogy akár a legprimitívebb mikroorganizmusok túléljenek egy Mars-Föld utazást olyan kőzetekben, amelyek nagy becsapódások "repeszdarabjaiként" időnként valóban átrepülhetnek a szomszédos bolygókra. Egy ilyen meteorit sokáig bolyong a Naprendszerben mielőtt lepottyan, szélsőséges hőmérséleti viszonyok között, légüres térben és erős sugárzásnak kitéve. Joggal gondolhatnánk, hogy ez maga a tökéletes sterilizálás.

Aztán eljött 1996 és a nanobaktérium-fosszíliák felfedezése egy marsi eredetű bazaltkőben, mely az Antarktiszon hullott le. Tehát mégiscsak lehetett valaha élet odaát! Kirobbant a forradalom: egyes extrém földi életformák tanulmányozása és az ilyen lények megtúráztatása a nyílt világűrben aztán szépen lassan lebontotta bolygóközi elszigeteltségünk paradigmáját. Úgy tűnik, nemhogy nanobaktériumok, de akár komplex többsejtű lények (pl. nagy kedvencünk, a medveállatka) is túlélhetnének egy ilyen őrült kozmikus utazást egy szikladarab belsejében.

Sok hasonló érdekesség és tudományos-fantasztikus ötlet került még szóba, s megemlékeztünk Al Wordenről az Apollo 15 múlt héten elhunyt űrhajósáról is. Az adás a Tilos Rádió archívumában hallgatható vissza.

emTV.hu // Tilos Rádió
fotók: a Mars ősi óceánjának valószínű kiterjedése / Az ALH84001 marsi meteoritban talált mikrofosszília elektronmikroszkópos képe (forrás: NASA)