2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában részesült tudományos és fantasztikus podcast & blog

Nők a világűrben!

Sokolébresztő #85

2020. július 30. - vinczemiki

Tegyük föl, hogy van kettő tökéletesen képzett, ugyanannyira tapasztalt, mindenféle orvosi, pszichológiai, szellemi teszten egyformán kitűnő eredményekkel levizsgázott űrhajósjelöltünk, de az egyikük nyolcvan kilót nyom, másikuk viszont csak hatvanat. Melyikük menjen föl? Tekintetbe véve, hogy az emberszállító űrhajókon minden kilogramm pályára állításáért simán elkérnek több tízezer, esetenként százezer dollárnyi pénzt, választásunk nem is lehet kérdéses. Küldjük föl a könnyebb űrhajóst és pakoljunk mellé húszkilónyi remek tudományos kísérletet vagy ellátmányt! Világos, mint a vakablak. Leszámítva, hogy a gyakorlatban láthatóan mégsem így történik, különben nem állhatott volna elő olyan furcsa helyzet, hogy bolygónk világűrt megjárt követeinek alig 10%-a volt nő. Hogyan alakulhatott ez így és meddig tart még ez az arcpirító rendszerhiba? Ennek eredtem nyomába a hétfői Sokolébresztőben!

tracy_caldwell_dyson_in_cupola_iss.jpg

Történetünk az ötvenes évek legvégén kezdődik, amikor mind a szovjetek, mind az amerikaiak elkezdtek intenzíven űrhajósokat toborozni. S hogy, hogy nem, mindkét nagyhatalom kizárólag férfiakból álló keretet verbuvált, annak ellenére, hogy itt is ott is remek pilótanők szolgáltak országuk légierejénél (igaz csekély arányban), akik kitűnő űrhajósokká válhattak volna. A Szovjetunió persze sosem habozott kihasználni az űrkutatásban rejlő propagandalehetőségeket, így amikor kitudódott, hogy az amerikai közbeszédben 1962-ben (John Glenn sikeres Föld körüli űrrepülése után) napirendre került az űrhajósnők kérdése, Hruscsov azonnal elrendelte egy ötfős női kozmonautakeret létrehozását, demonstrálandó a szovjet rendszer felsőbbrendűségét. Ennek eredménye lett Valentyina Tyereskova 1963-as történelmi útja, melyet azonban majd' két évtizedig nem követett újabb női űrrepülés. Az adásban szó esett arról, hogy Amerika első űrhajósnőjének, a feledhetetlen Sally Ride-nak mi köze a magyar űrkutatáshoz, hogy miért ragaszkodtak kezdetben a kínai űrprogram vezérei ahhoz, hogy csak olyan hölgyek utazzanak az űrbe, akik már anyák, vagy hogy hogyan lett Szvetlana Szavickaja a világ első női űrsétálója. Az adás a Tilos Rádió archívumában hallgatható vissza.

emTV.hu // fotó: NASA

tudomany_es_fantasztikum_podcast.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr6516086686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása