Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hétfői közleményében kiemelték, hogy az állomás létrejöttében jelentős szerepe volt az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (FI), az intézet MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoportjának, valamint az ELTE Természettudományi Kar FFI Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumának.
Mint írták, a területen végzett kutatások hátterét részben az a holland-magyar-román tudományos együttműködés adja, amelynek célja a Kárpát-kanyarban zajló komplex geológiai folyamatok mélyebb megértése. A Kárpát-kanyar Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe, amely a kiemelten földrengésveszélyes Vráncsa-zónát is magában foglalja.
A projektben részt vevők annak dedikálták munkájukat, hogy a különböző földtani módszerek összekapcsolásával, illetve az országokban jelenlévő infrastruktúrák együttes alkalmazásával jobban megértsék a pusztító földrengések okait. E célból született meg az állomás létrehozásának ötlete – idézte a közlemény Sierd Cloetingh-et, az Academia Europaea elnökét, aki Maróth Miklóssal, az ELKH elnökével együtt részt vett a geodinamikai állomás augusztus 13-i megnyitó ünnepségén.
A nemzetközileg is egyedülálló állomás a szeizmikus aktivitás, a Föld belsejéből feláramló illó anyagok fluxusának, valamint a felszín alatti térség elektromágneses tulajdonságainak egyidejű megfigyelésével jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.
A közleményben olvasható magyarázat szerint a földtudomány legújabb eredményei arra utalnak, hogy az elvékonyodott litoszférával jellemezhető területek – mint amilyen a Pannon-medence – alatti lehűlő, részlegesen olvadt asztenoszféra megszilárduló olvadéktartalma is jelentős illó-, elsősorban szén-dioxid-forrás lehet. A szén-dioxid ugyanis nem tud az asztenoszféra kihűlése során kristályosodó ásványokba beépülni, így szén-dioxid-gazdag fluidumokban dúsul fel. Ezen fluidumok felszín felé történő áramlását nagyban befolyásolja a kőzetekben felhalmozódó feszültség is.
Arra utaló jelek is vannak, hogy a szén-dioxid-gazdag felszíni kigázosodások és a földrengések együttes megfigyelése lehetőséget adhat a rengéseket esetlegesen megelőző anomáliák azonosítására. Ezen túlmenően a fluidumok felszín felé történő áramlása valószínűleg a litoszféra vezetőképességét is csökkentheti a feláramlási zónák környezetében.
A kutatók célja egy olyan integrált mérőállomás kialakítása volt, amely egyszerre képes a felszínre jutó gázok összetételét folyamatosan és pontosan mérni infravörös spektrométer segítségével, valamint megfigyelni a szeizmikus aktivitást és a litoszféra vezetőképességének változását is. A legfontosabb az olyan vegyületek azonosítása, amelyek a földrengéseket megelőzően jelentkeznek a gázok összetételében és a vezetőképesség változásában. Megfelelő számú és erősségű földrengés esetén lehetőség nyílhat arra, hogy szisztematikus, a rengéseket megelőző jeleket azonosítsanak.
A kutatás végső célja, hogy a magyarországi tapasztalatokat felhasználva egy integrált, folyamatosan működő mérőállomást fejlesszenek ki a Kárpát-kanyar területére, hogy a Vráncsa-zónában előforduló nagy mélységű rengéseket akár előre is tudják jelezni. Emellett az eredmények hozzájárulhatnak a földtani eredetű szén-dioxid-kibocsátás pontosabb mennyiségi meghatározásához is – írják.
emTV.hu // MTI // címlapképünk illusztráció / Pixabay
