Ismét egy, a közelmúltban elhunyt legendás űrhajósra emlékezünk, ezúttal Thomas Kenneth Mattinglyre, aki majdnem a viszontagságos Apollo-13 küldetésen repült, de az űrorvosok az utolsó napokban kitették őt a személyzetből, így aztán végül a sikeres Apollo-16-on látogathatta meg a Hold térségét. Utána pedig a space shuttle program hőskorának igazi alapemberévé vált.
Ron Howard méltán népszerű "Apollo 13" című filmjében Gary Sinise személyesítette meg a valóságban amúgy tarkopasz Mattinglyt, vagy ahogy barátai ismerték T. K.-t (tí kéj). Akik csak innen tudtak a létezéséről, azok joggal gondolhatták, hogy olyasmi csak egy hollywoodi moziban történhet meg, hogy két-három nappal a start előtt egy, jó másfél éve együtt tréningező személyzetet szétszedjenek, azért mert rózsahimlő- (a film hibás magyar szinkronja szerint kanyaró-) kontaktszemély lett az egyik űrhajós, éppen Mattingly. Pedig ez teljesen megfelel a valóságnak: így csúszott le nagy bánatára a harmadik Holdra szálló küldetésről főhősünk, akiről immár véglegesen elmondhatjuk, hogy sohasem lett rózsahimlős. A többi már történelem: az Apollo-13 balesetet szenvedett, s a Földön maradt Mattingly nagyon fontos szerepet vállalt a problémák elhárításában a houstoni központben. S a last-minute űrhajóscsere eredményeképpen a sikeres Apollo-16 csapatában találta magát.
1972 áprilisában, vagyis pont két évvel az Apollo-13 után Mattinglyék holdrepülését is meglegyintette a kudarc szele. A Casper névre keresztelt anyaűrhajó hajtóműve rendetlenkezdi kezdett, kishíján meghiúsítva a második olyan expedíció végrehajtását, amely kibővített tudományos programmal, például holdautóval felszerelve indult el égi kísérőnk felé. Mattingly azonban bölcsen hallgatott, amikor kellett, s Houston végül engedélyezte a végül rendkívül sikeresnek bizonyuló landolást a Descartes-fennsíkon, miközben Mattingly egyedül keringve, orbitális pályáról fényképezte és spektrométerekkel analizálta a holdfelszínt.
T. K. később sem tétlenkedett: a nyolcvanas években kétszer is repült az űrrepülőgép-programban, egyszer a Columbia utolsó kétszemélyes berepülésén, egyszer pedig a Discovery fedélzetén egy szupertitkos katonai küldetésen, amelyről máig sem nagyon tudunk semmit a résztvevő űrhajósok személyén kívül. Hogy mit keresett a gyermek Mattingly egyedül hétvégente az USA keleti partján oda-vissza repkedő utasszállító gépek fedélzetén, hogyan került a NASA-hoz és miért döbbent meg, amikor Houston engedélyezte a hajtóműhiba ellenére az Apollo-16 leszállását a Holdra? Kiderül a legfrissebb Sokolébresztőből. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép, kép: NASA
