A Knight Rider mára igazi kultusz sorozat, Michael Knight és beszélő autója, K.I.T.T. kalandjai generációk kedvencei. Azt hihetnénk, mindent tudunk a fekete Pontiac és bőrdzsekós gazdája történetéről – pedig a kulisszák mögött épp elég meglepő érdekesség akad. Íme 10 kevéssé ismert tény és háttértörténet a Knight Riderrel kapcsolatban, a forgatási trükköktől a színészekhez fűződő különlegességekig. Dőlj hátra, kapcsolj turbo boost üzemmódba, és fedezd fel a sorozat titkait a következő (spoileres) cikkben, vagy a Helló, Pajti – a Knight Rider podcast epizódjaiban!

Michael beépül a Corazónes de Piedras, azaz Kőszívek nevű veszélyes bandába, akik az X-19 nevű, rendkívül pusztító automata fegyverrel kereskednek. Michael egy váratlan fordulat miatt azonban elveszíti a pénzt, amelyet az X-19 megszerzésére szántak. Michael és KITT igyekszik mielőbb helyrehozni a helyzetet, felszámolni a gátlástalan fegyverkereskedő hálózatot, és véget vetni a csoportok közötti öldöklő háborúnak. A Helló, Pajti – a Knight Rider podcast legújabb részében a Kőszívűek (1983) című epizódot beszéltük ki.

Két mérnök véletlenül feltalálja az időgépet egy garázsban, amivel nem csak a nézőknek, de műsorvezetőinknek is okoznak némi fejfájást. Ezúttal egy zseniálisan komplex, alacsköltségvetésű sci-firől beszélgettünk, ahol minden döntés újabb réteget nyit meg az időben, és ahol a legnagyobb veszély nem az időutazás, hanem a saját múltunk. A Parallaxis legújabb részében a Találmány (2004) című temporális hurkolódást vizsgáltuk tudományos szempontból – már amennyire megbírkoztunk vele.

Szökőévi fejtágítás, Verdiről tanulunk, Julcsinak udvarlója van, Takinak meg gyenge pontja. Véradás a nyomdában, szipusok a pincében, Bőhmbácsiúr bénázik. Julcsit trauma éri, Alma Prágában reked, borul a program Jánossal. Etus beteg, megtrollkodja a potenciális vevőjét, Virágh doktorral egymás vérét szívják, Juli 1.0 pedig ismét visszatér... Mindez a Lantos utca 8. – a Szomszédok podcast huszonkettedik fejezetében!

Magyarország neve ritkán merül fel a világűrrel kapcsolatban, pedig hazánk több figyelemre méltó műszaki és tudományos újítást adott az űrkutatásnak. A Pille dózismérőtől az első magyar műholdon át a legújabb miniatűr műholdakig számos magyar fejlesztés bizonyítja, hogy egy kis ország is elérhet kiemelkedő eredményeket az űrtechnológiában. Az alábbiakban bemutatjuk a magyar műszerek történelmi szerepét, a hazai fejlesztésű űrtechnológiai eszközöket, valamint egy űrugrás kísérletet is.

2025 májusában új fejezet nyílik a magyar űrkutatás történetében: Kapu Tibor kutatóűrhajós a HUNOR-program keretében a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik, ahol közel két héten át végez tudományos kísérleteket. Bár nem ő az első magyar, aki világűrbe jut, az ő küldetése az első hivatalos magyar részvétel az ISS-en. A felkészülés éveken át tartott, és a küldetéshez egy különleges országos kezdeményezés, az Útitárs projekt is kapcsolódik. A repüléshez időzítve a budapesti Millenárison egy látványos kiállítás, a Huniverzum – Magyarok a világűrben is megnyílik, amely testközelből mutatja be az űrutazás élményét és jelentőségét.

Egy űrrepülőgép, egy rakás idióta, és Ted Striker újabb idegösszeomlása! Ezúttal nem a levegőben, hanem az űrben menekülnek a katasztrófa elől, miközben a fedélzeten, a Földön és a Holdon is mindenki hülye, bár nem annyira, mint az első részben. Van itt fellázadó számítógép, robbanás, néhány elszállt poén és rengeteg bögyborgács. A paródia műfaja térsebességre kapcsolt – és kis híján kilövi magát a Napba. Az Airplane 2 – A folytatás (1982) című filmről beszélgettünk a White Sam utolsó részében.

Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket is megszólaltattuk arról, hogy szerinte milyen életformák létezhetnek az Univerzumban.

Miről szól a világ, amikor már minden a médián keresztül történik – vagy épp a média hatására? Hogyan változtatta meg a média a társadalmat, a politikát, a kultúrát és a mindennapokat? Beszélgetésünk középpontjában az a jelenség áll, hogy a média nem csupán közvetíti a valóságot, hanem egyre inkább formálja is azt – algoritmusokon, közösségi platformokon, mesterséges intelligencián és figyelemgazdaságon keresztül. Erről beszélgetünk a Médiazabálók legújabb részében.

Vasárnap hajnali 1 óra magasságában a Parallaxis Univerzum főszerkesztőjének és kreatív producerének, Horváth Ádám Tamás huszonhárom éves öccsének fejét egy üveggel beverték a Humbák Borkápolna (1073 Budapest, Erzsébet körút 19.) előtt. Egy olyan hely előtt, amelynek terasza éjjel csak szigorú önkormányzati engedéllyel, konkrét szabályok betartása mellett tart nyitva. És mégis: megtörténhetett. Hogyan fordulhat elő, hogy vendégek zavartalanul visznek ki alkoholt az utcára, miközben bár a jogszabályok ezt tiltják, vannak kiskapuk? Hogyan lehetséges, hogy a mindenhonnan árad a tömény fűszag, mintha nem is a belvárosban lennénk, hanem egy elhagyatott külvárosi pincében? Hol volt a kötelezően alkalmazandó biztonsági őr, akinek a munkája nemcsak az épületen belülre, de a bejárat előtti közterületre is kiterjed? Hol volt a felelős személy, aki azt a célt szolgálná, hogy ne történhessenek meg ilyen brutális támadások?

Hat fiatal egy ukrajnai vakáción úgy dönt, hogy részt vesz egy extrém turisztikai túrán a hírhedt szellemvárosban, a csernobili atomerőmű közelében. Ami kalandnak indul, hamar rémálommá válik: a csoport elszakad a külvilágtól, sötétség ereszkedik le, és kiderül, hogy nincsenek egyedül. Ezúttal is egy found footage jellegű horrort néztünk meg, amely a valóságos atomkatasztrófa mítoszvilágára épít – de vajon mit tesz hozzá a kollektív képzelethez? A Screamcast legújabb részében az Ideglelés Csernobilban (2012) című filmről beszélgetünk.

1993. szeptember 10-én egy rejtélyes, hátborzongató epizód jelent meg az amerikai FOX csatornán, amely örökre megváltoztatta a sci-fi és krimi sorozatok világát. Az X-akták első részében megismerünk két FBI-ügynököt; Muldert, aki hisz a paranormális jelenségekben, és Scullyt, aki a tudományt képviseli. A Hinni akarunk – az X-Akták podcast első részében az ikonikus sorozat Sebhelyek (1993) című bevezető részét boncolgatjuk.

Mai filmünk főszereplője egy ügyes, ambiciózus és kissé gátlástalan kommunikációs szakember, valamint a NASA indítási igazgatója. Kettejük különös kapcsolatán keresztül bontakozik ki a történet, amely az Apollo-program idején játszódik. A cselekmény középpontjában az amerikai űrverseny PR-szempontjai, az állami manipuláció kérdései, valamint egy képzeletbeli forgatókönyv áll: mi történik akkor, ha a holdra szállás nem sikerül – és hogyan készül fel minderre a kormányzat. A film egyszerre szatirikus és szórakoztató, ugyanakkor komoly tudományos és történelmi kérdéseket is felvet. Ezekről beszélgettünk a Vigyél a Holdra (2024) című alkotás kapcsán a Parallaxis legújabb részében.