Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NASA és az Atomenergia Bizottság közös NERVA-programjában, s csodálatos tervek születtek holdbázisokról és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli emberes marsutazásról. Bár a földi tesztek végül teljes sikernek bizonyultak, a NERVA mégsem jutott el a világűrbe, s azóta sem járt ott nukleáris hajtómű.

Lajka kutya űrrepülésének hatvanhetedik évfordulója apropóján áttekintjük, hogy mi mindent köszönhet az űrkutatás az állatokkal a fedélzeten végrehajtott kísérleti űrküldetéseknek. Kiderül, hogy milyen állatok érték el először az űrt, mit kerestek teknősök a Hold térségében és laknak-e ott földi eredetű bacik vagy medveállatkák. Sőt, arra is fény derül, hogy milyen állatok élték túl a Columbia űrrepülőgép 2003-as felrobbanását, és hogy ennek mi köze lehet a marsi élethez?

Ebben a Sokolébresztő adásban vágatlanul meghallgathatjátok az idei HungaroConon megrendezett kerekasztalunkat a téridőről és a Star Trek fizikájáról, benne Kasza Magdolnával és Horváth Ádám Tamással. Hogyan lehet "megvárható idő alatt" akár több tízezer fényévet utazni? Ki lehet-e cselezni azt a törvényt, hogy nem haladhatunk a fénynél gyorsabban? Ezek megtárgyalása előtt esik néhány szó a SpaceX Starshipjének történelmi tesztrepüléséről is, amely hatalmas lépést jelentett minden idők legnagyobb űrrakétájának teljes újrafelhasználhatósága felé.

A szokatlanul fényesnek és látványosnak ígérkező, épp felénk járó C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS "szabadszemes" üstökös apropóján Orha Zoltánnal beszélgettünk erről az égi vándorról, illetve a Naprendszer parányi piszkos hógolyóiról általában. Hogyan és hol lehet megfigyelni a jelenséget, s egyáltalán: milyen egy üstökös szerkezete, honnan jönnek, s a csillagászok és űrkutatók hogyan jöttek rá minderre? S természetesen az üstökösök kultúrtörténeti vonatkozásai sem maradhattak ki.

Ismét a Star Trek fizikájáról beszélgettünk a kerekasztal körül, hogy megvizsgáljuk a tér-idő kontinuum témáját és féregjáratokba lessünk be Vincze Miklós fizikus társaságában Kasza Magdolnával és Horváth Ádám Tamással a 2024-es Hungaroconon október 19-én az Eötvös10-ben, ezúttal élőben és vágatlanul!

Staub Viktória a Discovery fedélzetéről, míg Rada Bálint egyenesen a Protostar hídjáról transzportált a 2024-es Hungaroconra, hogy egy jó hangulatú beszélgetés részesei lehessünk Star Trekről, Star Wars-ról, szinkronról és más izgalmas dolgokról. A beszélgetés vendégei volt még Németh Attila, akinek terminológiájának ősfordítását, és sok Star Trek sorozat magyar fordítását köszönhetjük, illetve Kasza Magdolna, aki maga is szinkronizál a Star Trek: Prodigy című sorozatban, valamint szakértője volt a Különös új világok című széria magyar változatának is.

Miképpen adaptálják az új Star Trek sorozatok a klasszikus szériák alapvető értékeit és filozófiáját, miközben a modern kor igényeihez is alkalmazkodnak, és milyen hatással van ez a rajongókra? Mennyire határozza meg az új sorozatok sikerét a klasszikus elemek visszahozása? A sokszínű és komplex karakterek hogyan járulnak hozzá a Star Trek univerzum fejlődéséhez? Hogyan találják meg az alkotók az egyensúlyt a régi sorozatokra épülő nosztalgia és az új, innovatív ötletek között? Milyen kihívásokkal néznek szembe az alkotók a rajongói bázis megtartása és bővítése során? Milyen új irányokat látunk a Star Trek fejlődésében, és hogyan lehetne még jobban kihasználni a Star Trek által kínált lehetőségeket, hogy releváns maradjon a jövőben is? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Éles Andrea, Kasza Magdolna, Németh Attila, Farkas Csaba és Horváth Ádám Tamás társaságában az idei Hungaroconon.urszekerek

A legújabb Sokolébresztő első témája a Föld új, ideiglenes "második holdja", a 2024PT5 jelű aszteroida volt, amit néhány hónapon át látunk vendégül. Hogyan került ide, és miért megy el a Föld közvetlen vonzáskörzetéből két hónapon belül? Utána pedig pedig Detre Örs Hunorral, azúttal mint a CanSatLab laborhálózat ötletgazdájával beszélgettünk, folytatva a két héttel ezelőtt megkezdett CanSat-tematikát - ezúttal az űreszköz-építő diákokat segítő önkéntes laborok szemszögéből.

A legfrissebb Sokolébresztő fő témája a most induló 2025-ös CanSat-verseny volt, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szervez, s amelynek keretében idén is kiderül majd, hogy középiskolás gyerekek megfelelő mentorálással saját fejlesztésű űreszközöket tudnak építeni. Erről beszélt Székely Anna Krisztina, a MANT főtitkár-helyettese, és állandó szakértő barátunk, maga Pál Andris is, aki ezúttal mint CanSat-mentor szerepelt a műsorban. Emellett természetesen szó esett az elmúlt napok legfontosabb űreseményeiről is, különös tekintettel az első magánűrsétára és az első űr-Föld hegedűkoncertre.

Képzeld el, hogy a sci-fi rajongók földi Paradicsomát keresed. Aztán megérkezel egy minden űrutazásról álmodozó földlakónak szánt rendezvényre, ahol olyan előadások és kerekasztalbeszélgetések várnak, amelyekre még Mr. Spock is hegyezné a fülét. Eközben a kiállítások, az árusok és a cosplayerek jelenléte a holofedélzet szintjére emelik a hangulatot. Idén október 19-én lesz a Hungarocon, az esemény apropóján a Parallaxis EXTRA aktuális részében pedig a szervezőkkel a rajongói találkozókról beszélgettünk. Vendégünk az idei rendezvény ötletgazdája, Kasza Magdolna, illetve Szélesi Sándor író, aki az elmúlt húsz évben olyan világsztárokat hozott el a rajongóknak, mint a Picard kapitányt alakító Patrick Stewart, vagy a Darth Vadert megformáló David Prowse.

Ezúttal egy sci-fi akciófilmről szól a beszélgetés, amely egy posztapokaliptikus világot mutat meg nekünk, ahol főszereplőink kétségbeesetten próbálnak túlélni, amikor a moszkvai városnézés közben egy ismeretlen eredetű katasztrófa egyszercsak minden elektronikus eszközt működésképtelenné tesz, egy idegen erő pedig durván és igen látványosan pusztítani kezdi az embereket. A Parallaxisban ezúttal A legsötétebb óra (2011) című filmet viszgáltuk tudományos szempontból Mogyorosi István, Vincze Miklós és Horváth Ádám Tamás társaságában.

Az aktuális Sokolébresztő témája ezúttal a félbemaradt, de korát messze megelőző Dyna-Soar-program volt: az amerikai légierő egyszemélyes katonai űrrepülőgépét még az ötvenes években kezdtek kifejleszteni. A csupaszárny űrsikló a tervek szerint képes lett volna ellenséges műholdakat ártalmatlanítani, barátiakat szervízelni, sőt, talán még földi célpontokat bombázni is. Igaz, végül sohasem repült, de a projekt tanulságaira máig építenek a szárnyas űreszközök tervezői.

Trabantszóra ébred a Lantos utca, Sümeghy pedig kibírhatatlan. Lenke és Madaras Bandi újra egymásra találnak, Feri meg tankot vezet. Béla bácsi szerint egyre hülyébbek a diákok, Taki meg összefut Veres úrral. Klarissza színre lép, lezuhan a munkás, aztán újfent felbukkan Karakas Ágnes. Jutka és az apja kibékülnek, de Etus Julcsiért aggódik. Alma kiosztja az erőszakoskodó Dezirét, de Laci is alaposan rendet tesz. Mindez a Lantos utca 8. – a Szomszédok podcast legújabb részében Melon Attilával, Gellérfi Bencével és Gizur Gergővel.