Michael beépül a Corazónes de Piedras, azaz Kőszívek nevű veszélyes bandába, akik az X-19 nevű, rendkívül pusztító automata fegyverrel kereskednek. Michael egy váratlan fordulat miatt azonban elveszíti a pénzt, amelyet az X-19 megszerzésére szántak. Michael és KITT igyekszik mielőbb helyrehozni a helyzetet, felszámolni a gátlástalan fegyverkereskedő hálózatot, és véget vetni a csoportok közötti öldöklő háborúnak. A Helló, Pajti – a Knight Rider podcast legújabb részében a Kőszívűek (1983) című epizódot beszéltük ki.

Két mérnök véletlenül feltalálja az időgépet egy garázsban, amivel nem csak a nézőknek, de műsorvezetőinknek is okoznak némi fejfájást. Ezúttal egy zseniálisan komplex, alacsköltségvetésű sci-firől beszélgettünk, ahol minden döntés újabb réteget nyit meg az időben, és ahol a legnagyobb veszély nem az időutazás, hanem a saját múltunk. A Parallaxis legújabb részében a Találmány (2004) című temporális hurkolódást vizsgáltuk tudományos szempontból – már amennyire megbírkoztunk vele.

Szökőévi fejtágítás, Verdiről tanulunk, Julcsinak udvarlója van, Takinak meg gyenge pontja. Véradás a nyomdában, szipusok a pincében, Bőhmbácsiúr bénázik. Julcsit trauma éri, Alma Prágában reked, borul a program Jánossal. Etus beteg, megtrollkodja a potenciális vevőjét, Virágh doktorral egymás vérét szívják, Juli 1.0 pedig ismét visszatér... Mindez a Lantos utca 8. – a Szomszédok podcast huszonkettedik fejezetében!

Magyarország neve ritkán merül fel a világűrrel kapcsolatban, pedig hazánk több figyelemre méltó műszaki és tudományos újítást adott az űrkutatásnak. A Pille dózismérőtől az első magyar műholdon át a legújabb miniatűr műholdakig számos magyar fejlesztés bizonyítja, hogy egy kis ország is elérhet kiemelkedő eredményeket az űrtechnológiában. Az alábbiakban bemutatjuk a magyar műszerek történelmi szerepét, a hazai fejlesztésű űrtechnológiai eszközöket, valamint egy űrugrás kísérletet is.

2025 májusában új fejezet nyílik a magyar űrkutatás történetében: Kapu Tibor kutatóűrhajós a HUNOR-program keretében a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik, ahol közel két héten át végez tudományos kísérleteket. Bár nem ő az első magyar, aki világűrbe jut, az ő küldetése az első hivatalos magyar részvétel az ISS-en. A felkészülés éveken át tartott, és a küldetéshez egy különleges országos kezdeményezés, az Útitárs projekt is kapcsolódik. A repüléshez időzítve a budapesti Millenárison egy látványos kiállítás, a Huniverzum – Magyarok a világűrben is megnyílik, amely testközelből mutatja be az űrutazás élményét és jelentőségét.

Egy űrrepülőgép, egy rakás idióta, és Ted Striker újabb idegösszeomlása! Ezúttal nem a levegőben, hanem az űrben menekülnek a katasztrófa elől, miközben a fedélzeten, a Földön és a Holdon is mindenki hülye, bár nem annyira, mint az első részben. Van itt fellázadó számítógép, robbanás, néhány elszállt poén és rengeteg bögyborgács. A paródia műfaja térsebességre kapcsolt – és kis híján kilövi magát a Napba. Az Airplane 2 – A folytatás (1982) című filmről beszélgettünk a White Sam utolsó részében.

Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket is megszólaltattuk arról, hogy szerinte milyen életformák létezhetnek az Univerzumban.

Miről szól a világ, amikor már minden a médián keresztül történik – vagy épp a média hatására? Hogyan változtatta meg a média a társadalmat, a politikát, a kultúrát és a mindennapokat? Beszélgetésünk középpontjában az a jelenség áll, hogy a média nem csupán közvetíti a valóságot, hanem egyre inkább formálja is azt – algoritmusokon, közösségi platformokon, mesterséges intelligencián és figyelemgazdaságon keresztül. Erről beszélgetünk a Médiazabálók legújabb részében.

Vasárnap hajnali 1 óra magasságában a Parallaxis Univerzum főszerkesztőjének és kreatív producerének, Horváth Ádám Tamás huszonhárom éves öccsének fejét egy üveggel beverték a Humbák Borkápolna (1073 Budapest, Erzsébet körút 19.) előtt. Egy olyan hely előtt, amelynek terasza éjjel csak szigorú önkormányzati engedéllyel, konkrét szabályok betartása mellett tart nyitva. És mégis: megtörténhetett. Hogyan fordulhat elő, hogy vendégek zavartalanul visznek ki alkoholt az utcára, miközben bár a jogszabályok ezt tiltják, vannak kiskapuk? Hogyan lehetséges, hogy a mindenhonnan árad a tömény fűszag, mintha nem is a belvárosban lennénk, hanem egy elhagyatott külvárosi pincében? Hol volt a kötelezően alkalmazandó biztonsági őr, akinek a munkája nemcsak az épületen belülre, de a bejárat előtti közterületre is kiterjed? Hol volt a felelős személy, aki azt a célt szolgálná, hogy ne történhessenek meg ilyen brutális támadások?

Hat fiatal egy ukrajnai vakáción úgy dönt, hogy részt vesz egy extrém turisztikai túrán a hírhedt szellemvárosban, a csernobili atomerőmű közelében. Ami kalandnak indul, hamar rémálommá válik: a csoport elszakad a külvilágtól, sötétség ereszkedik le, és kiderül, hogy nincsenek egyedül. Ezúttal is egy found footage jellegű horrort néztünk meg, amely a valóságos atomkatasztrófa mítoszvilágára épít – de vajon mit tesz hozzá a kollektív képzelethez? A Screamcast legújabb részében az Ideglelés Csernobilban (2012) című filmről beszélgetünk.

1993. szeptember 10-én egy rejtélyes, hátborzongató epizód jelent meg az amerikai FOX csatornán, amely örökre megváltoztatta a sci-fi és krimi sorozatok világát. Az X-akták első részében megismerünk két FBI-ügynököt; Muldert, aki hisz a paranormális jelenségekben, és Scullyt, aki a tudományt képviseli. A Hinni akarunk – az X-Akták podcast első részében az ikonikus sorozat Sebhelyek (1993) című bevezető részét boncolgatjuk.

Mai filmünk főszereplője egy ügyes, ambiciózus és kissé gátlástalan kommunikációs szakember, valamint a NASA indítási igazgatója. Kettejük különös kapcsolatán keresztül bontakozik ki a történet, amely az Apollo-program idején játszódik. A cselekmény középpontjában az amerikai űrverseny PR-szempontjai, az állami manipuláció kérdései, valamint egy képzeletbeli forgatókönyv áll: mi történik akkor, ha a holdra szállás nem sikerül – és hogyan készül fel minderre a kormányzat. A film egyszerre szatirikus és szórakoztató, ugyanakkor komoly tudományos és történelmi kérdéseket is felvet. Ezekről beszélgettünk a Vigyél a Holdra (2024) című alkotás kapcsán a Parallaxis legújabb részében.

Két jófej arc – az egyik nyugodt és kék szemű, a másik morgós és sörimádó – megnyer egy piros buggyt virslivel és sörrel. De jön a maffia, felgyújtják a járgányt, mert hát miért ne? A srácok viszont nem kérnek kártérítést, csak ugyanolyan buggyt, virslivel és sörrel! Amíg ezt nem kapják meg, addig mindenkit módszeresen elintéznek egy nagy adag humorral és pofonnal. Az olasz maffiának meg még az operairodalom is kevés lesz, hogy kiénekelje a fájdalmát. A Bud Spencer és Terence Hill podcastünkben a Különben dühbe jövünk (1974) című filmet beszéltük ki.