A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban.

Kedden reggel új adással jelentkezett a Tilos rádió tudományos műsora, a Sokolébresztő. Miles és Vincze Miklós, a Parallaxis podcast állandó fizikusa és műsorvezetője Pál András asztrofizikus társaságában a NASA InSight nevű, a napokban a Marsra érkezett robotgeológus űrszondájáról, annak útjáról, az irányítóközpont szerepéről, valamint sok egyéb mellett a félresikerült landolásokról is szó esett. Mutatjuk hol tudod visszahallgatni a kedd reggeli adást!

Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága érkezett Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél.

Mintegy négyszáznyolcvanötmillió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20:54-kor – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.

Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze tizenkét nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele tizenegy nap alatt fog leesni.

A kirándulóhajókat működtető Hurtigruten társaság a halfeldolgozási melléktermékekből és egyéb szerves hulladékokból előállított biogázt cseppfolyósított formában fogja üzemanyagként használni – írta a The Guardian című brit napilap honlapja.

Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak. A Queenslandi és a St. Andrews Egyetem tudósai tizenhárom év felvételeit elemezték.

A kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel, ami azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni, hasonlóan a főemlősökhöz – állapították meg a németországi Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói, akik a Learning & Behavior című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint. Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna – idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.

A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái százkilencvenhárom ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC hírportálja.

November 26-án közép-európai idő szerint este kilenc óra körül landol a Marson az InSight űrszonda, az érdeklődők az amerikai űrkutatási hivatal honlapján és a közösségi médiaplatformokon élőben követhetik figyelemmel a műveletet – jelentette be a NASA.

David Attenborough fogja elfoglalni az "emberek székét" az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének huszonnegyedik ülésén, amelyet december 2. és 14 között tartanak a lengyelországi Katowicében – adta hírül szerdán a BBC News honlapja. A világhírű brit természettudós e menőségében beszédet is mond, amelyben az embereknek a klímaváltozásról kifejtett véleményét fogja tolmácsolni a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News. A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom.

Az Amerikai Szívtársaság chicagói tanácskozásán vasárnap bemutatott és a Circulation nevű folyóiratukban közzétett tanulmányukban az Észak-karolinai Egyetem orvosi karának kutatói a szívroham előfordulását vizsgálták fiatalok körében, ezt a korosztályt kevésbé vonják be a kardiológiai tanulmányokba. Az egykoron idős férfiak betegségének tartott szívroham egyre gyakrabban fordul elő fiatal emberek, különösen nők körében amerikai kutatók szerint.