2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Sikeresen landolt a Marson az InSight robotgeológus űrszonda

2018. november 28. - emTV.hu

Mintegy négyszáznyolcvanötmillió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20:54-kor – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.

Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett négy és félmilliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.

Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, de nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll.

A landolás helyét, az Elízium-síkságot (Üdvözültek hona) huszonkét helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy teljesen sík térség a marsi egyenlítőtől északra.

"Egy jó landolási hely kiválasztása a Marson olyan, mint egy jó otthon kiválasztása, az elhelyezkedésen van a hangsúly. Nemcsak egy biztonságos helyre volt szükségünk, hanem egy munkahelyre is, ahol majd öt méter mélyre lehatolhat az HPR robot"

– közölte korábban Tom Hoffman, az Insight Project menedzsere a NASA pasadenai Sugárhajtás Laboratóriumában.

A landolási helynek világos helyszínnek kell lennie, és elég melegnek ahhoz, hogy a napelemek működése biztosított legyen. Ezért összpontosítottak az egyenlítő környékére, és választották ki a százharminc kilométer hosszú és huszonhét kilométer széles ellipszis alakú térséget a síkság nyugati szélén – magyarázta Hoffman.

Ez a hely mintegy hatszáz kilométerre van a NASA Curiosity marsjárójának 2012-es landolási helyétől.

Az Insgiht űrszonda húsz óra negyvenhét percekor hatolt be a Mars ritka légkörébe mintegy tizenkilencezer nyolcszáz kilométeres sebességgel, két perccel később az űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az ezerötszáz Celsius-fokot.

A súrlódás által lelassulva, egy hatalmas ejtőernyő és retrorakéták segítségével hat és fél perc alatt tette meg a száztizenkét kilométernyi utat a Mars felszínéhez, ahová mintegy óránkénti nyolc kilométeres sebességgel érkezett meg. A landolás után néhány perccel megérkezett az űrközpontba az első fotó a vörös bolygón álló és működő űrszondáról.

Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni lehet az űrszondával. Egy 2008-as animációs film két szereplője alapján a Wall-E és Eve nevet kapták a műszerek. A két aktatáska méretű CubeSat (kockaműhold) mini műhold néhány ezer kilométerre volt a Marstól, amikor az InSight megérkezett.

Wall-E és Eve ugyanazon a rakétán indult a földről, mint az InSight. A CubeSat típusú műholdak mindig osztoznak a rakétán, mivel túl kicsik és kevésbé jelentékenyek ahhoz, hogy indokolt legyen az önálló kilövésük.
A műholdak mintegy tízezer kilométeres távolságban követték az InSightot a Mars felé tartó négyszáznyolcvanhárommillió kilométeres útján, hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.

emTV.hu // MTI

donate_680x50.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/14397424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása