Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint. Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna – idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.

A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte négyszázöt ppm-et (az egész milliomod része), ami három-ötmillió éve nem fordult elő. A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta negyvenegy százalékkal nőtt.

A szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most száznegyvenhat százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója.

"Amikor utoljára, kettő-ötmillió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentrációja, akkor a hőmérséklet két-három fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig tíz-húsz méterrel magasabb"

– mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára. Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015-2016-ban erős volt az El Nino légköri jelenség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő képessége, így több maradt a gázokból a levegőben.

A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. A betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri koncentrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol továbbra is gyártják, vagy egyes termékek előállításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani.

A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felmelegedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy hatvan százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja kétszázötvenhét százalékkal növekedett az iparosodás előttihez képest. A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, koncentrációja nagyjából százhuszonkét százaléka az iparosodás előttinek.

emTV.hu // MTI // címlapképünk illsusztráció