2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum

Becsapódásokkor létrejövő különös szerkezeteket azonosítottak

A magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport egy vasmeteoritot tanulmányozott

2022. augusztus 04. - emTV.hu

A Földnek ütköző aszteroidák okozta lökéshullámok különleges gyémántszerű anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott előállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetők – derült ki egy friss kutatásából, amelynek során a magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.

asteroid-6016608_1280.jpg

Bővebben

Klaudia a girokopteren

EXTRAVIDEÓ

Tudtátok, hogy a girokopter, avagy más néven autogiro már száz éve is létezett? A helikopter elődjének felső rotorját repülés közben ráadásul nem hajtja motor. Klaudia nem rég a tapolcai repülőnapon próbálta ki ezt az izgalmas szerkezetet, a repülésről pedig egy extravideóban beszélgettünk. Az is kiderül, hogy Klaudia legközelebb milyen kalandot próbál majd ki!

extra_giro.png

Bővebben

Értelmezzük újra, amit az atommagról tudtunk?

Az atommagkutató intézet közreműködésével kimutatták a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.

atom.JPG

Bővebben

Hazai kutatók is az űridőjárás pontosabb megismeréséért dolgoztak

Az ELKH kutatói is a Föld nappali oldalán megfigyelhető tranziens jelenségeket vizsgálták

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez.

sun-1494070_1280.jpg

Bővebben

Alakot válts! – Transformers: Alakváltók (1986)

White Sam #2

A rajzfilmsorozat, amihez kapcsolódott, nem volt látható magyar nyelven, így sok képregény és alakváltó játékfigura rajongó számára a mennyországot jelentette az idehaza 1990-ben a Televideó gondozásában megjelent Transformers rajzfilm. Az úgynevezett varangyos szinkronként elhíresült magyar változat dacára egy generáció számára kellemes emlék az Alakváltók, így aktuális nosztalgia adagunkat most ezzel a filmmel kapcsolatban szállítjuk.

whitesam_cover2.png

Bővebben

"Eloszlik, mint a buborék, s marad, mi volt, a puszta lég"

EXTRAVIDEÓ

A Parallaxis évadzárójában vendégünk volt Dávid Gyula fizikus, a legkedveltebb hazai ismeretterjesztők egyike, akivel tovább folytattuk a Brian Schmidt amerikai-ausztrál csillagász és fizikus által elmondottakról, a táguló világegyetemről szóló beszélgetést, és természetesen új gondolatokat is hoztunk a diskurzusba.

extra_dgy_cover.png

Bővebben

A Mars-armada esete a szocialista tervgazdasággal

Sokolébresztő #136

A Sokolébresztő legújabb élő adásában ezúttal űrtörténeti témák felé fordultunk, annak apropóján, hogy idén hatvan éve elsőként indult el a Föld körüli pályáról egy űrszonda a Mars felé. Az 1962-es szovjet Marsz–1 ugyan neve ellenére nem a legelső űreszköz volt, amit a vörös bolygó felderítésére szántak, de a korai próbálkozások közül mégiscsak ez jutott a legtovább, amikor mintegy kétszázezer kilométerre zúgott el bolygószomszédunk mellett. Más kérdés, hogy ekkor sajnos már nem működött rendesen: a rádiókapcsolat jóval korábban megszakadt vele, így nem tudott adatokat küldeni a Földre. Ám az a tény, hogy 106 millió kilométerre az anyabolygótól még üzemelt, és rádiójeleit a földi antenákkal tudták venni, akkoriban már önmagában elképesztő technikai bravúrnak számított. Sajnos azonban a szovjet-orosz Mars-program a későbbiekben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy 1971-ben szovjet leszállóegység érte el elsőként a bolygó felszínét és később is akadtak látványos részsikerek, sajnos a sorozat leginkább évtizedeken átívelő brutális pechszériaként jellemezhető. Rendetlenkedő gyorsítófokozatok, hibás földi parancsok, elmágneseződő magasságmérők, porviharok és az egész hátterében meghúzódó szovjet hiánygazdaság: ezeket a körülményeket vizsgálta az adás. 

sokol_ep136_post.png

Bővebben

Magyar kutatók is kutatnak a James Webb űrteleszkóppal

Csillagrobbanások nyomait kutatják majd

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA tízmilliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t.

main_image_deep_field_smacs0723-5mb.jpg

Bővebben

Brian élete: a sötét energia, a Nobel-díj és a vörösbor

EXTRAVIDEÓ

A Parallaxis évadzárójában vendégünk volt Brian Schmidt amerikai-ausztrál csillagász és fizikus, akit a táguló világegyetemmel kapcsolatos kutatásai elismeréseként 2011-ben fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki. Az beszélgetést Vincze Miklós, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa készítette, és a tudományos témák mellett a borászkodás és a svéd királynak adott üveg is szóba kerül.

extra_hun_cover.png

Bővebben

Dinók a Holdon

Parallaxis Reload #4

A 2018 júniusában megjelent adásunkban a részecskefizika, a klímakutatás és a földönkívüli élet rejtelmeibe nyerünk betekintést, ennek érdekében pedig állandó fizikusunkat, Miklóst ostromoljuk a kérdéseinkkel. A szomszédos bolygók figyelése olyan tanulságokkal szolgálhat az emberiségnek, amik az idegen élet keresésénél, és a klímamodellek alkalmazásánál is hasznosulhatnak.

re_parapod_ep4_cover.png

Bővebben

A T-rex apró mellső végtagjai előnyt jelentettek a túlélésben

A zsarnokgyík rövid mellső végtagjaira is segíthet magyarázatot találni egy nemrég felfedezett őshüllőmaradvány

Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.

t-rex-6949438_1280.jpg

Bővebben
süti beállítások módosítása