Életünk a megvalósult sci-fi: látnoki tudományos-fantasztikus művek

2020. május 14. 18:00 - Parallaxis Podcast

Parallaxis Podcast #26

Önvezető autók, fotocellás ajtók, tabletek, űrállomások, okos otthonok, génmanipuláció és "tyumm-tyumm" lézerek – sokáig lehetne sorolni az olyan, ma már hétköznapinak vagy legalábbis megszokottnak tekinthető találmányokat, amelyeket a sci-fi regények vagy filmek évtizedekkel azelőtt bemutattak, mint ahogy a valóságban létrejöttek, a hozzájuk kapcsolódó dilemmákkal, veszélyekkel együtt. Ha még nem tart ott a technika, add hozzá a képzeleted és gondold végig a futurisztikus helyzetekben rejlő lehetőségeket, de úgy, hogy ez ne menjen szembe mindazzal, amit a világról már tudhatunk. Valami ilyesmi lehet a (tudományos szempontból) jó sci-fi "receptje" és szerencsénkre akad ilyen bőven. De hogyan láthatta például Stanley Kubrick csapata 1968-ban a 2001: Űrodüsszeia forgatásakor, hogy hogyan fog kinézni az Apple iPadje vagy a Gastroyal krumplipüréje? Esetleg önbeteljesítő próféciákkal állunk szemben és a jóféle sci-fin nevelkedett mérnökpalánták törvényszerűen megvalósítják gyermekkoruk filmélményeit? Vadonatúj podcastünkben ilyesmikről beszélgettünk.

ipad_cityfood_2001.jpg

Rögtön itt van eklatáns példaként a francia Georges Méliès, aki  nem elgépelés – 1902-ben, amikor még motoros repülés sem létezett (egy évvel a Wright-fivérek előtt járunk) és mozi is csak épphogy, elkészítette a világtörténelem első sci-fi filmjét Utazás a Holdba címmel. Az ikonikus mű a nem kevésbé korszakalkotó és boszorkányosan látnoki 1865-ös és 1870-es Verne-regényekben gyökerezik, amelyekben sok egyéb mellett az irodalomtörténetben elsőként szerepel súlytalanság, amit az eredeti kiadás fametszete érzékletesen illusztrál is. Hermann Oberth és Robert H. Goddard a rakétatechnika korai úttörői olvasták ezeket a regényeket (és persze H.G. Wells műveit is) no meg látták Méliès némafilmjét is gyermekkorukban. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy ezeknek az alkotásoknak kimutatható, közvetlen hatása volt az űrkorszak történetére.

sulytalan.jpg

És mit látott a tévében a mi generációnk? Hát persze, például Michael Knight "okos" de modoros, viszont legfőképpen magától működő autóját, Kitet. Meg olyan kütyüket, amikkel videóhívásokat lehet folytatni élőben a világ bármely pontjáról. És persze mesterséges intelligenciákat, újraélesztett őslényeket, állandóan lakott holdbázisokat, embereket a Marson, csillagközi utazást, korlátlan energiaforrásokat. Nem meglepő, hogy az első filmélményeink óta eltelt bő negyedszázadban ezek is rendre vagy megvalósultak, vagy nagy erőkkel dolgoznak rajtuk a mérnökök, tudósok, üzletemberek, akik maguk is Michael Knight akcióin, esetleg épp a Star Trek TNG-n szocializálódtak. De mi lesz mindebből, hová tartunk, mitől félünk és mit várunk? Erről szól a 26. Parallaxis Podcast!

Ide kattintva YouTube-on, iTunes-on, Spotify-on, és közvetlenül SoundClodon is elérheted az adást!

emTV.hu // fotók:: 2001: Space Odyssey (MGM-UA) // Verne Utazás a Holdba c. regényének 1956-os magyar kiadásának egyik, a francia őskiadással megegyező illusztrációja (VM fényképe) // NASA

tudomany_es_fantasztikum_podcast.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr5815689558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.