A legújabb Sokolábresztőben az űrtevékenység és a csillagászat aktuális hírei közül mazsolázgattunk kitűnő asztrofizikus barátunkkal Werner Norbival. Nem volt könnyű kiválogatni, hogy mi férjen bele szűk egy órába, ez a nyár ugyanis a legkevésbé sem tekinthető uborkaszezonnak ami ezt a témakört illeti. Mi több, sok szempontból történelminek tekinthető az előttünk álló időszak. Alig egy hónap múlva például először kerül sor arra, hogy egy testvérpár egyszerre utazik a világűrbe, ráadásul a két férfi egyike sem űrhajós. Viszont egyikük a bolygó egyik leggazdagabb embere. Hivatásos asztronauta nem is ül majd a kabinban, annak ellenére, hogy a legelső alkalommal fordul majd elő, hogy ez az űreszköz embereket szállít a fedélzetén. Természetesen az Amazon-tulajdonos Jeff Bezosról, öccséről Markról és a Blue Origin New Shepard űrhajójáról van szó, amely tehát július 20-án, Armstrong Holdra lépésének évfordulóján röppen fel a Kármán-vonal fölötti térségbe Nyugat-Texasból. A harmadik utas pedig legalább ennyire formabontó módon szintén egy civil (kiléte eddig ismeretlen), aki egy árverés nyerteseként, potom 28 millió dollár befizetésével vásárolta be magát a személyzetbe. Viszont még így is könnyen megeshet, hogy egy másik csilliárdos űr-CEO beelőzi a Bezos-tesókat, ugyanis a Virgin Galactic igazgatója, a szintén nem éhbéren tengődő Richard Branson a hírek szerint maga is űrrepülésre készül "saját" hajóján a SpaceShipTwo-n, amire akár már július 4-én, vagyis a függetlenség napján sor kerülhet. Ebből bizony úgy tűnhet, mintha az űrtevékenység mostanában a szupergazdagok önmegvalósító ego-tripje, indokolhatatlanul, szinte erkölcstelenül drága szórakozása lenne. De persze azért nem csak erről van szó.
Itt van például a komoly magyar részvétellel zajló cseh fejlesztésű tisztességes VZLUSAT-2 kisműhold, amit a lehető legolcsóbban, közép-európai egyetemek és kutatóintézetek fejlesztettek, s melyet egy harmadik interplanetáris pénzeszsák, Elon Musk rakétája visz majd fel az űrbe. Igen ám, de mikor? Norbi elmesélte, miféle űrpolitikai, nemzetbiztonsági csapdába esett eléggé érthetetlen módon a VZLUSAT, melyet készítői már hónapokkal ezelőtt elvittek az Egyesült Államokba, s éppen a napokban kellett volna pályára állnia. A dolog mégis csúszik, mert egy orosz érdekeltségű bedolgozó cég elhasalt az amerikai légügyi hatóság engedélyeztetési procedúráján. A startdátum tehát jelenleg bizonytalan. S ha már szóba került Musk és a SpaceX, nem kizárt, hogy még a nyáron Föld körüli próbaútra indul az általunk rendszerint csak repülő víztoronynak becézett Starship, mely, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket a 21. század újrahasznosítható univerzális űr-igáslova lehet majd.
S nagyratörő tervekben távolabbra tekintve sincs hiány: a tavalyi vitatott potenciális biomarker-felfedezés érezhetően megnövelte a tudományos közélet érdeklődését kissé elhanyagolt "pokoli ikertestvérünk", a Vénusz bolygó iránt. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt hetekben nem is egy, hanem három űrszonda tervét is elfogadtak, mely az Esthajnalcsillag felé indulhat majd. A NASA DAVINCI+ és VERITAS (képünkön) illetve az ESA EnVision szondája a 2020-as és 30-as évek fordulóján kereshetik fel a Vénuszt, választ keresve azokra a kérdésekre, hogy alkalmas hely lehetett-e valaha az élet hordozására, és persze, hogy mi is a helyzet a foszfinnal a felsőlégkörben. Ezekről és még sok másról, többek között a Dark Energy Survey (sötét energia feltérképezés) projekt frissen közzétett adatairól is szó esik legújabb műsorunkban. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // fotó: NASA
