2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

Egy Apollo-kabin szovjet "fogságban"

Sokolébresztő #116

2021. október 07. - vinczemiki

Schuminszky Nándor "feneketlen" magán űrhajózási archívuma, mely lakásában, egy mátyásföldi társasház negyedik emeletén terpeszkedik, véleményem szerint egy valódi nemzeti kincs. Az űrkorszak kezdetétől napjainkig újságcikkek, nemzetközi folyóiratok, könyvek, relikviák, világűrt megjárt műszerek és alkatrészek, makettek, poszterek sokasága, meg persze a terabájtokban mérhető digitalizált anyag aligahnem a világon egyedülállóvá teszi ezt a gyűjteményt. Bizonyára léteznek nagyobbak is, ha máshol nem, hát az űrügynökségek meg a nagy múzeumok kezelésében, de olyan, ami egyforma részletességgel fedi le a korabeli amerikai és szovjet programokat is egy helyen, aligha. És éppen egy amerikai és szovjet vonatkozásokkal is bíró űrepizód okozott néhány éve alapos fejtörést a gyűjtőnek. Ugyanis az archívum rendezgetése során kezébe akadt egy fekete-fehér MTI-fotó 1970-ből, az alábbi hivatalos képaláírással: „Murmanszk. Átadták az Egyesült Államok képviselőjének az Apollo program keretében felbocsájtott kísérleti kapszulát, amelyet szovjet halászok fogtak ki a Biscayai-öbölben.” Sok mindenről hallhattunk már az emberes űrprogramok elmúlt hatvan évében, például az óceánban elsüllyedt űrkabinról, és persze történtek kényszerleszállások a Gemini és a Szojuz-programokban is. Nade olyanról, hogy egy amerikai Apollo-űrhajót szovjetek, nopláne "halászok" leltek volna meg, nemigen értesültünk. Mi állhat a rejtélyes és kirívóan aluldokumentált hidegháborús történet hátterében? Ennek eredtünk a nyomába magával Schuminszky Nándorral a legutóbbi Sokolébresztőben.

sokol_ep116.jpg

A fenti képet jómagam készítettem immár huszonegy éve erről a különös történetű Apollo parancsnoki egységről, melynek hivatalos lajstromszáma BP-1227, ahol a két betű a "boilerplate" vagyis kazánlemez kifejezés rövidítése. Ez az űrzsargon szerint olyan életnagyságú és rendszerint tömegében is realisztikus modelleket jelölt, amelyek nem voltak "teljes értékű" űrhajók, hiszen csak bizonyos részrendszerek tesztelésére vagy gyakorlatozásra használták őket. Boilerplate-kabinokat alkalmaztak a Saturn-rakéták korai kísérleti repülésein "ballaszt" gyanánt, de ilyenekkel tesztelték az ejtőernyőrendszer konstrukcióját vagy épp a vízbeérkezést hatalmas medencékben. És végül de nem utolsó sorban ilyeneket alkalmaztak az űrhajósok és a haditengerészeti keresőalakulatok is az vízreszállás utáni begyűjtés és mentés gyakorlására.

image015.jpg

Nándi felfedezése nyomán húsz évvel ezelőtt valódi internetes "közösségi nyomozás" kezdődött, miután az Encyclopedia Astronautica űrportál felkarolta az ügyet és felhívást tett közzé a világ űrtörténettel foglalkozó hobbistái részére, hogy jelentkezzenek, ha információval rendelkeznek a rejtélyes történetről. Hozzáttendő, hogy maga a NASA nem tudott vagy legalábbis nem akart az ügyben érdemi információval szolgálni többszöri email-megkeresés ellenére sem. Az Internet népének hála azonban kezdett valamelyest tisztulni a kép. Kiderült, hogy az Apollo boilerplate az eredeti MTI-szöveggel ellentétben valószínűleg nem az űrből érkezett, hanem az Atlanti-óceán európai partjai közelében állomásozó haditengerészeti alakulatok használhatták arra, hogy gyakorolják a kabin kiemelésének bonyolult műveleteit (ennek egyik kritikus lépését mutatja egy tengerészek számára készült Apollo-kiemelési kézikönyv egyik ábrája lentebb). Igaz ugyan, hogy az Apollo-program holdrepüléseinek elsődleges csobbanási helyei a Csendes-óceánon voltak kijelölve, de természetesen kisebb létszámban a világóceán minden térségében készenlétben kellett tartani keresőosztagokat váratlan krízisek, kényszerleszállások esetére.

recovery_ops.jpg

Rejtélyes, ismeretlen okokból kifolyólag a haditengerészet egységei hátrahagyták a BP-1227-es gyakorlókabint, amely így hamarosan (és nyilván "teljesen véletlenül") az éppen a Spanyolország és Franciaország partjainál húzódó öbölben békésen halászgató szovjetek kezébe került, akik érdekes módon gond nélkül kikapták a jó 5-6 tonnás űrhajót a vízből és hazavitték "megőrzésre". Avagy mégsem teljesen így történt? Amint már csak ennyiből is sejthető, a sztoriban jócskán akadnak gyanús hézagok. Akit a bonyodalom részletei is érdekelnek, annak ajánljuk Schuminszky Nándornak a Haditechnika, vagyis a Magyar Honvédség műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóiratának októberben megjelenő 5. számában olvasható részletes cikkét, és persze a Sokolébresztő legfrissebb adásának meghallgatását, amit meg is tehettek itt! 

A Sokolébresztő epizódjai elérhetőek Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, valamint iTunes-on és Spotify-on is! Kattins ide!

emTV.hu // Tilos Rádió // cikk: Vincze Miklós fotók: Vincze Miklós, MTI, NASA

post_sc.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr7216708012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása