Görögül "asztron" (ἄστρον), annyit tesz: csillag. A "-logia" (-λογία) végződés pedig tudományt jelent. Vagyis az asztrológia, akár tetszik akár nem, szó szerint csillagtudomány! Csillagász barátaink, akik valóban többek között csillagok tisztességes, alázatos tudományos vizsgálatával, például látszó vagy valós mozgásukkal, belső működésükkel, pulzálásukkal, bolygórendszereikkel foglalkoznak, jogosan vannak bepöccenve, hogy ezt szép, érthető és általuk maximálisan kiérdemelt görög elnevezést immár évszázadok óta elbitorolja egy magát néha tudománynak, olykor pedig inkább vallásnak láttatni akaró obskurus kulturális képződmény. Természetesen nincs olyan csillagász, akit ne asztrológusoztak volna le véletlenül legalább egyszer (de inkább sokkal többször) karrierje során, és még csak azt sem mondhatják, hogy nincsen voltaképpen valahol igazuk ezeknek a laikusoknak. Mert ha volna igazság, bizony a csillagászatot kellene asztrológiának hívni (ehelyett be kellett érniük a kissé művi asztronómia elnevezéssel). Nincs persze min meglepődni: a két terület valaha egy és ugyanaz kellett, hogy legyen. Az ókori civilizációkban jellemzően a különféle papi kasztok feladata volt, hogy "tudják mi a csízió", s a csillagok állása alapján valóban képesek voltak több életbevágóan fontos jelenség bekövetkeztét jósolni, például hogy mikor várható a Nílus áradása. Nem is meglepő tehát, hogy ezeket a "csillagjósokat" aztán felruházta társadalmuk a jövőbelátás vélt képességével, s Keplernek még a 17. században is azzal kellett szembesülnie, hogy II. Rudolf császár horoszkópokat rendel tőle, az udvari csillagásztól.
A bámulatos az, hogy az asztrológia ma is él és virágzik, annak ellenére, hogy beláthatatlanul hosszú az ellene szóló bizonyítékok sora. Indirekt megközelítést alkalmazva elég ha belegondolunk abba, hogy a tőzsdén vagy akár a biztosítótársaságoknál mekkorákat lehetne kaszálni egy olyan jellegű tudással, ami akár csak valószínűségi alapon kapcsolatot tételez fel például egy ember személyiségjegyei és születési időpontja között? Ha például lehetne tudni, hogy egy bika csillagjegyben született ügyfél veleszületett meggondolatlansága miatt nagyobb eséllyel esik közlekedési balesetek áldozatául, mint egy alkatilag megfontoltabb mérleg? Vagy hasonló elvekből kiindulva előre lehetne jelezni, hogy mennyire kockázatkerülő vagy épp vakmerő egy adott bróker? Micsoda elképesztő hatása lenne mindennek az üzleti vagy politikai életre? De természetesen nem azért nem tanítják az üzletemberképzőkben az aszcendensszámítást, mert valamiféle titkos társaság elzárta az ősi tudást (hiszen nincs is elzárva, sőt óriási példányszámban jelennek meg ilyen témájú könyvek), hanem egyszerűen azért, mert nem működik jobban, mint a véletlen találgatás. A helyzet hasonló tehát az alternatív medicinához. Bizony, kezdetben minden újdonság, eljárás értelemszerűen "alternatív" volt. Viszont a működő módszerek idővel hatékonynak bizonyultak, kimutatható arányban életeket mentettek, hasznot hoztak s ezzel széles körben elterjedtekké váltak. Ilyen módon persze beszélhetünk tudományos és "alternatív" (áltudományos) csillagjóslásról is, bár ezen a szóhasználaton minden csillagász olvasónk jogosan fel fog hördülni. Tudományos csillagjóslás mondjuk az, hogy valóban meg tudjuk mondani, hogy 2081. szeptember 3-án hazánk területén teljes napfogyatkozás lesz, s szinte biztos, hogy ez sokaknak jelent majd életre szóló élményt. Erre bátran felteheti mindenki az összes pénzét. Az újságokban olvasható, vagy akár profi asztrológusok által készített horoszkópokra hagyatkozva azonban senkinek sem javasolnánk fontosabb döntések meghozását – hacsak nem épp a felelősség alól keresnek felmentést, mert ezt a pszichológiai funkciót viszont természetesen kitűnően be tudja tölteni az asztrológia. Talán éppen ebben rejlik töretlen sikerének titka.
S ha már horoszkópok: azt hitted, tudod, hogy milyen csillagjegyben születtél? Nos, az a nagy helyzet, hogy a Föld tengelyének precessziója miatt, mely 26 ezer éves periódussal változtatja bolygónk helyzetét a csillagos éghez képest az állatövi csillagjegyeknek megfeleltetett hagyományos időintervallumok már réges-rég elavultak. Vagyis e sorok szerzője, aki november elején született például mindeddig skorpiónak hihette magát, ám a felosztás kitalálása óta eltelt röpke néhány ezer év alatt a helyzet megváltozott. Ma már az év azon napján a Nap bizony még bőven a mérleg csillagképen tartózkodik. Mi lehet a valódi csillagjegyed? Ezt is és még sok egyéb nyalánkságot megbeszéltünk antiasztrológiai adásunkban. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós
