Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA tízmilliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t.

Mint írják, minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2021. december 25-én startolt. A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.

A közlemény felidézi, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait.

A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon "kozmikus porgyárak"-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.

"A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget"

– idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.

Mint hozzátette, a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.

Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai – emlékeztet a közlemény.

Szakértők szerint a három évtizede készülő és tavaly elindított teleszkóp forradalmasíthatja a kozmoszról alkotott ismereteinket azáltal, hogy részletes infravörös képeket készít az univerzumról. Képes bepillantani az exobolygók légkörébe és megfigyelni az univerzum néhány legrégebbi galaxisát, mivel lencsék, szűrők és prizmák rendszerét használja az emberi szem számára láthatatlan infravörös spektrum jeleinek észlelésére.

"A Webb képes az időben visszafelé látni közvetlenül az ősrobbanás után, olyan messzi galaxisokat keresve, hogy a fénynek sok milliárd évbe telt, amíg a galaxisokból eljutott hozzánk. A Webb nagyobb, mint a Hubble, így távolabbi, halványabb galaxisokat is láthat"

– mondta Jonathan Gardner, a NASA kutatója egy sajtótájékoztatón. Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe. Jelenleg nagyjából egymillió kilométerre van a Földtől, ahol az ősi galaxisok kutatását végzi.

A James Webb kedden elsőként közzétett felvétele távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja be.

emTV.hu // MTI // címlapfotó: NASA / ESA / CSA / STScI