2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Két szonda is idegen életet keres majd a Jupiter jeges holdjain

A Ganümédész, az Európa és a Callisto fagyott óceánjait fogják felfedezni

2023. április 10. - emTV.hu

Néhány nap múlva egy 1,4 milliárd fontba, azaz több mint 639 milliárd forintba kerülő szonda indul az űrbe, hogy nyolcéves küldetése során az élet jeleit keresse naprendszerünk más bolygóin – írja tudományos rovatában a The Guardian. Az űreszköz azonban nem a közeli célpontok, például a Mars felé veszi majd az irányt, hanem a mélyűrbe repül, és a távoli Jupiter jeges holdjait vizsgálja majd. Ezzel új fejezetet nyit a földönkívüli élet utáni kutatásban.

europa.png

A Jupiter Icy Moons Explorer – vagyis Juice, ami magyarul gyümölcslevet jelent – Naprendszerünk egy váratlan tulajdonságát fogja kiutatni. Kiderült, hogy a legnagyobb vízkészletek a Földtől nagyon távol, a mélyűrben, a Jupiter és a Szaturnusz körül keringő világokon találhatók. Emellett a Juice az első olyan küldetés is egyben, amelyet kifejezetten e távoli világok felfedezésére indítanak.

"Szeretnénk megnézni, hogy vannak-e olyan helyek a Jupiter körül, ahol szárbaszökkenhetett az élet. Olyan helyet kell találnunk, ahol van belső energia és folyékony víz" – mondta Olivier Witasse, a misszió projektkutatója. "A Jupiter jeges holdjainál jó okunk van feltételezni, hogy több víz van, mint a Földön."

A legjobb reményünk az idegen élet megtalálására a mélyűrben lévő jéggel borított holdak felderítésében rejlik. Ez az elképzelés néhány évtizeddel ezelőtt még nevetségesnek tűnt volna. Akkoriban azt feltételezték, hogy a Vénusz és a Mars kínálja a legjobb esélyünket. De a felhőkön áthalad robotűrszondák felfedték, hogy a Vénusz felszíni hőmérséklete 475 Celsius fok, ami elég forró ahhoz, hogy megolvassza az ólmot, míg a Marsról kiderült, hogy évmilliárdokkal ezelőtt elvesztette légkörét és felszíni vizét. A túlélő földalatti készletek felkutatására tett erőfeszítések pedig eddig sikertelenek voltak.

Ugyanakkor más amerikai szondák felfedezték, hogy a Jupiter három fő holdja – a Ganümédész, a Kallisto és az Európa – jégvilágok, amelyek hatalmas folyékony vízzel teli óceánokat borítanak, és ez előfeltétele a földi élet létezésének.

2005-ben azt is felfedezték, hogy a Szaturnusz aprócska holdja, az Enceladus egy földalatti óceánból vizet és szerves anyagokat spriccel az űrbe.

juice_fuelled_for_launch.jpgESA Juice

"Ha valaha is volt egy következő legjobb hely az élet keresésére, akkor az itt van" – mondja Neil deGrasse Tyson amerikai csillagász e jeges holdakkal kapcsolatban.

Az odajutás azonban más kérdés. A Mars-utazások körülbelül nyolc hónapig tartanak. Ezzel szemben a Juice – amely a tervek szerint szerdán indul az Európai Űrügynökség (esa) francia guyanai Kourou űrrepülőteréről – körülbelül nyolc év alatt éri el a Jupitert, és ehhez az úthoz többször is el kell majd repülnie a Föld és a Vénusz mellett, hogy a sebességet tartani tudja.

A Juice 2031 júliusában áll pályára a Jupiter körül, és ekkorra már megelőzi egy másik szonda, a NASA Europa Clipper (részletek itt) nevű űrszondája, amely rövidebb útvonalon, a Föld és a Mars melletti elrepüléseivel 2030 áprilisában érkezik meg majd oda.

Ahogy a neve is mutatja, az amerikai űrszonda az Európára összpontosít, és a tervek szerint ötven közeli megközelítést végez a holdhoz, néhány száz kilométerrel a felszíne felett, hogy megpróbáljon olyan területeket felfedezni, amelyeken élet lehet.

"Az Európa óceánja valószínűleg sziklás tengerfenékkel érintkezik" – mondta Marshall Styczinski, az Europa Clipper egyik kutatója. "Ez azt jelenti, hogy olyan kémiai reakciókat várunk, amelyek hidrotermális nyílásokat hoznának létre, mint a földi óceánokban. A hidrotermikus források bolygónkon segítik a virágzó ökoszisztémákat, így az Europán is ugyanezt tehetik."

jpegpia25236.jpgNASA Europa Clipper

Ezzel szemben a Juice egy másik célpontra fog koncentrálni: a Ganümédészre, a Naprendszer legnagyobb holdjára. A Merkúrnál is nagyobb Ganümédész az egyetlen olyan hold a naprendszerünkben, amely saját mágneses mezővel rendelkezik.

A Callisto és az Európa meglátogatása után a Juice 2034-ben állandó pályára áll a Ganümédész körül. Ez lesz az első alkalom, hogy egy űreszköz a saját holdunkon kívül más hold körül is pályára áll.

Ez pedig rávilágít a két küldetés közötti döntő különbségre. A Ganümédész pályája távolabb van a Jupitertől, mint az Európa pályája, így kevésbé befolyásolja a bolygó erős mágneses mezeje. Az Esa számításai szerint a Juice túlélhet a Ganymedes körüli pályán.

Az Európa esetében azonban ez nem így van, ahol a sugárzási környezet sokkal nagyobb veszélyt jelent az űreszköz elektronikájára.

A két küldetést külön űrügynökségek irányítják, bár a NASA és az esa ragaszkodik a szoros együttműködéshez, és létrehoztak egy bizottságot, amely koordinálja a két űrszonda esetleges közös küldetéseit.

Az eredmények forradalmiak lehetnek. Ha kiderül, hogy az élet kétszer, külön-külön is kialakult a saját Naprendszerünkben, az azt jelezné, hogy valószínűleg az egész galaxisban elterjedt.

A Juice felbocsátását lélegzetvisszafojtva figyeli majd a projektben együttműködő európai kutatók sokasága, akik végignézik majd, ahogy az Ariane 5 hordozórakétával a magasba emelkedik, ugyanazzal a rakétával, amely 2021 karácsonyán tökéletes pályára állította a James Webb űrteleszkópot. Reménykednek abban, hogy ez megismétlődik.

emTV.hu // MTI // címlapkép: NASA / ESA

csik_patreon.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr518098940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása